Egy dollár

 

Minden férfi Maggieért küzd, pedig a fiatal lánynak csak egy dollár volt az ára...

virazsírozott magyar játékfilm, 1923, rendező: Uwe Jens Krafft

író: Jókai Mór, forgatókönyvíró: B. E. Lüthge, ifj. Radó Antal, operatőr: Eiben István, Alfred Hansen, főszereplők: Lóth Ila, Réthey Lajos, Rajnay Gábor, Mattyasovszky Ilona, F. Lányi Irma, Lubinszky Tibor 

63 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A hamburgi Mortonné (Lányi Irma) minden értékét pénzzé teszi, hogy elutazhasson haldokló nagybátyjához, de még így is hiányzik egy dollár. Ezért az egy dollárért Bagger (Réthey Lajos) uzsorásnál hagyja zálogban egyetlen gyermekét, Maggiet (Lóth Ila), aki kényszerűségből az uzsorás mellett serdül felnőtt nővé. A gazdag Charley (Rajnay Gábor) és Norris (Lukács Pál), a matróz versengenek a lány szerelméért, végül pedig Bagger is teljesen elveszíti a fejét, és magának akarja Maggiet. 

Mitől különleges?

A filmet egy német operatőr, Alfred Hansen és a legendás magyar operatőr, Eiben István egyszerre két kamerával forgatta, minden jelenetből két negatív készült. A korban szokatlan forgatási mód mellett a vurstli hangulatos felvételei is különlegességnek számítanak, az éjszakai jelenetek ugyanis nagy kihívást jelentettek a filmgyártás korlátozott technikai fejlettsége miatt. A korabeli kritika kiemeli a film ötletes álomjelenetét, melyben Maggie nyomorúságos életéből menekülve hercegnőnek álmodja magát. 

A technikai bravúrok mellett a színészek karakteres játéka teszi emlékezetessé a filmet.

Lóth Ila huncut játékossággal formálja meg a kezdetben Twist Olivér-i karaktert, a történet során könnyedséggel érik a férfiak szívét meglágyító nővé. Az uzsorást alakító Réthey Lajos szigorú arcéle és a Charleyt játszó Rajnay Gábor egyszerre szertelen és elegáns gesztusai szinte mesei világot teremtenek, amely nehezen engedi el a nézőjét. 

Vizuális ötletgazdagság és játékosság

Hogyan készült?

Az 1916-ban Janovics Jenő által alapított, 1917-19 között Korda Sándor igazgatása alatt működő Corvin filmgyár az első világháború után új vezetőséggel indult újra, és a filmgyár modernizálását követően az Egy dollár című szuperprodukciótól várták a filmgyártás felvirágzását. A siker érdekében Münchenből Budapestre hívták Uwe Jens Kraft (? - 1929) német filmrendezőt, hogy vigye filmre Jókai Mór Az egyhúszasos lány című novelláját (1894). Az elkészült alkotás szabadon adaptálja az eredeti elbeszélést, amely nem Hamburgban játszódik, hanem az 1846-os magyarországi éhínség következményeit tárgyalja. A három hónapig tartó forgatás – a kor szokásaihoz híven – épített helyszíneken zajlott. A hamburgi kikötőhöz vezető utcát 18 ház felépítésével alkották meg úgy, hogy mindegyik ház különálló, cserélgethető épület, melyek segítségével akár 10-15 eltérő utcakép is megteremthető a filmvásznon. 


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Bár Uwe Jens Krafft nem magyar rendező, a Corvin stúdió és a többségében magyar stáb miatt a film erősen beágyazott a magyar filmtörténetbe. A csőd szélén álló Corvint nem sikerült megmenteni, a filmgyár 1926-ra teljesen megszűnt, később állami beavatkozással Hunnia Filmgyár néven lett a hangosfilmgyártás fontos helyszíne. Az Egy dollár ennek ellenére egyszerre formálta át és elégítette ki a kor filmgyártásának trendjeit, illeszkedett a Mire megvénülünk című filmmel induló Jókai-adaptációk sorába, ugyanakkor vizuális és narratív ötletgazdagsága révén egyedülálló helyre tett szert a magyar filmtörténetben, olyan karakterekkel gazdagítva azt, mint a független, mégis jóságos nő, vagy a beképzelt úrifiú, aki a szerelem hatására jó útra tér. 


Egy emlékezetes jelenet

A vurstli kalandjait követően Maggie (Lóth Ila) hazatér az uzsorás üzletébe, ahol a fösvény ószeres lerángatja róla elcsent úrilányi öltözékét. Csüggedten, immár rongyos ruhájában, de a mulatság emlékeitől ittasan nyugovóra tér, és hamar elszenderül a földön fekvő kutya társaságában. A film több alkalommal jelenít meg különféle szubjektív élményeket, akár fantazmagóriák vagy emlékek képében. Ezek sorába áll az itt látható jelenet is, melyben Maggie álmát láthatjuk megelevenedni, ahogy fényűző pompában újra találkozik udvarlójával, a herceggé változott Charley-val (Rajnay Gábor). A felbukkanó bábok és műlovak egyszerre lidérces és bájos ábrázata, a korai film bravúros trükkjei alakítják az álomvilágot. A megilletődött lány egyre távolabb kerül a zálogház kopottas falaitól, majd ahogy lenni szokott, a legédesebb pillanatban szertefoszlik a tündéri birodalom.

Kapcsolódó filmhíradók

Lóth Ila a némafilmezésről:

 

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Balogh Gyöngyi: Lajthay Károly: Vorrei morir. Filmkultúra, 2003

Tudtad?

Lóth Ila színésznő utolsó nagyobb filmszerepe volt, mielőtt 1923. október 26-án férjhez ment Rohonczy Storer Győző posztónagykereskedőhöz és visszavonult a filmezéstől. Több mint húsz év múlva tért csak vissza, olyan filmek mellékszereplőjeként, mint a Talpalatnyi föld, az Apa, vagy a Sziget a szárazföldön

A rendező