színes magyar animációs film, 1981, rendező: Jankovics Marcell
forgatókönyvíró: Jankovics Marcell, György László, tervező: Jankovics Marcell, Richly Zsolt, Hegedűs László, operatőr: Bacsó Zoltán, zeneszerző: Vajda István, szinkronhangok: Cserhalmi György, Pap Vera, Szabó Gyula, 80 perc, felújítás: 4K restaurált
A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):
Miről szól?
A film a Fehérlófia című magyar népmesén alapul, cselekménye az avar, hun és magyar eredetmondák jelképtárából merítkezik. Fehérlófiát, vagy másik nevén Fanyűvőt, az emberfeletti erejű fiút egy fehér kanca hozta világra. A történet az ő fejlődés-, illetve beavatástörténete: útnak indul, hogy legyőzze a Fehér ló halála után a világot hatalmába kerítő három-, hét- és tizenkétfejű sárkányokat, és kiszabadítsa Ősz-, Tavasz- és Nyárszépét, akiket a sárkányok elraboltak. Útja során megbirkózik két másik nagyerejű férfiúval, Kőmorzsolóval és Vasgyúróval, akik a fiú mellé szegődnek, és túljár a fiúkat megkísértő furfangos öregember, a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók eszén.
Miért különleges?
Fehérlófia szereplői kozmikus-természeti archetípusokat jelenítenek meg (napszakokat, évszakokat, történelmi korszakokat), amelyek a film avantgárd megoldásait is inspirálták. Virtuóz módon animált képi világa álomszerűnek hat, fő szervezőelve az ornamentika. A jelenetek
tobzódnak a folyamatos átváltozásokban és a lüktető színekben,
a film képi mintázataiban különféle absztrakt geometrikus formák és körkörös, mandalaszerű kompozíciók jelennek meg.
Virtuóz módon animált képi világa álomszerűnek hat
Hogyan készült?
A film különös, pszichedelikus látványvilágát erősíti, hogy a film grafikai tervezői (Jankovics Marcell, Richly Zsolt és Hegedűs László) a Fehérlófia figuráiban a klasszikus rajzanimációs eljárással szemben egy leginkább csak szerzői rövidfilmekben alkalmazott technikát alkalmaztak, amikor a karakterek körvonalát nem húzták ki fekete kontúrvonallal, így a mozgó figurák nem válnak el élesen a statikus hátterektől. A Vajda István hangmérnök által kreált, máig frissnek és modernnek ható, morajlásszerű zörejekből álló, ambientszerű, atmoszferikus kísérőzene évekkel megelőzte korát.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Jankovics Marcell egész estés, nagyívű animációs mozifilmjei (János vitéz, 1973; Fehérlófia, 1981; Ének a csodaszarvasról, 2002; Az ember tragédiája, 2011), valamint a nevével fémjelzett sorozatok (Magyar népmesék 1977–2012; Mondák a magyar történelemből, 1986) a magyar kultúra évszázados értékeinek egyedi átiratai, amelyek az újrateremtés és a nemzeti identitást erősítő ismeretátadás gesztusával születtek.
Egy emlékezetes jelenet
A Fehérlófia cselekményének újszerűsége, hogy az archetipikus történet a modern kori történelmet és civilizációs problémákat is megjeleníti, hiszen az emberiség különböző korszakait jelképező gonosz sárkányfigurák háromfejű kőtotem-bestiaként, hétfejű hernyótalpas lőfegyver-szörnyként és tizenkétfejű digitális pixelekből felépített, felhőkarcoló-monstrumként jelennek meg. A mese történelmi aktualizálását erősíti, hogy a film zárójelenete már az ökokatasztrófát vetíti előre: a modern metropolisz sziluettje mögött látható címszereplő tündöklő napkoronáját gomolygó szmogfelhő takarja el.
Ezt is nézd meg!
A rendező válaszol: Jankovics Marcell
A film amerikai forgalmazási előzetese (2020):
Ezt hallgasd meg!
Jankovics Marcell monumentális rajzfilmjei nemcsak magyar, de külföldi zenészeket is megihlettek, példa erre a Bëlga együttes feldolgozása:
... vagy a brit Jane Weaver 2019-es pszichedelikus Fenella-albuma a Fehérlófia nyomán:
Olvass tovább!
Fábián László: A népmese utóélete. Jankovics Marcell: Fehérlófia. Filmkultúra, 1981/5, 28–32.
Lendvai Erzsi: A magyar animációs film. Filmkultúra, 1998
Székely András: Egyszerre két lovon. Filmvilág, 1981/11, 6-7.
Zalán Vince: Szemben az árral?, Beszélgetés Jankovics Marcellel. Filmvilág, 2009/10, 32-35.
MMA Lexikon
A rendező
Jankovics Marcell a 2019-es Budapesti Klasszikus Film Maraton Fehérlófia szabadtéri vetítésén (fotó: Chripko Lili)
Plakát
Tervező: Jankovics Marcell (forrás: NFI)
