Gusztáv-sorozat

 

A modern burleszkfilmsorozat az emberi esendőségek enciklopédiája, címszereplője a magyar animáció legnevezetesebb (anti)hőse.

színes magyar animációs filmsorozat, 1964-1977, rendező: Nepp József, Dargay Attila, Jankovics Marcell és mások

író: Dargay Attila, 5 évad, 120 epizód, producer: Gémes József, Imre István, Mikulás Ferenc, Salusinszky Miklós, gyártó: Pannónia Filmstúdió

Miről szól?

A sorozat a jellemhibák kifigurázásáról szól, egyes epizódjai az örök emberi gyengeségeket teszik nevetség tárgyává. Főhőse Gusztáv, a változásra képtelen, önző, infantilis, közönyös, kényelmes átlagpolgár, az ügyefogyott balek, a túlbuzgó kisember.

Miért különleges?

A Gusztáv volt az első kifejezetten felnőtt közönségnek szánt magyar rajzfilmsorozat. A sorozatban nem egy konkrét szereplő életét követjük nyomon, sőt, Gusztáv figurájának nincs is fix egyénisége. A címszereplő minden egyes epizódban más-más szerep- és munkakörben, változó családi státuszban jelenik meg, és más-más jellemvonások hangsúlyozódnak benne. Ahogy Nepp József hivatkozik rá, Gusztáv „egy kísérleti nyúl”, akit epizódonként különböző szituációkba helyeznek. Ebből kifolyólag minden egyes rész önálló rövidfilmként is megállja a helyét, így a Gusztávon keresztül egy igen változatos társadalmi körkép bemutatása válik lehetségessé. Míg a hatvanas évekbeli, mozivetítésre szánt epizódok inkább az egyéni jellemhibákra koncentráltak, addig a hetvenes években készült részekben háttérként már felismerhetőbben körvonalazódott az akkori magyar valóság és társadalom, ennek megfelelően a szatirikus él is dominánsabbá vált.

Gusztáv figurájának nincs fix egyénisége

Hogyan készült?

A felnőtteknek készített, groteszk humorú, karikaturisztikus rajzanimáció műfaja Nepp József Szenvedély (1961), illetve Holnaptól kezdve (1963) című fekete humorú kisfilmjeiben született meg. Ezekben a filmekben körvonalazódott a Gusztáv-sorozat címszereplője, az esendő, csetlő-botló átlagember karaktere is. Előbbiben a főhős orvosa tanácsára megpróbál leszokni a dohányzásról, utóbbiban naphosszat tervezgeti, hogy új életet kezd és sportolni fog. A sorozat mottóját, „Hát istenem, emberek vagyunk”, egy Ludas Matyi élclapban megjelent, Mikes György által jegyzett rövid tárcaírásból kölcsönözte a sorozat ötletadó gazdája, Nepp József. A széria fülbemászó főcímdallamát Pethő Zsolt, a Pannónia állandó zeneszerzője komponálta. A filmek hangi világa zörejekre épül, nélkülözi az artikulált emberi beszédet, Gusztáv nyökögéseit a neves komikus színész, Alfonzó kölcsönözte.

A teljes széria összesen 120 részből áll. Az első, még moziban forgalmazott rövidfilmek 1964 és 1968 között készültek (68 epizód). 1975–77 között még 52 rész született a Magyar Televízió megrendelésére. Az első év után kialakult, hogy a Gusztáv „agytrösztje” Nepp József, Dargay Attila és Jankovics Marcell lettek, akik az ötletekért, a forgatókönyvekért, a grafikai tervezésért feleltek, illetve elbírálták a beérkező forgatókönyvötleteket. (Nemcsak a stúdió belső munkatársai, de nézők is küldtek be történetjavaslatokat a Pannónia Filmstúdióba.) Jellemzően valamennyi kisember-problematikájú filmtervből, amely azzal a felütéssel kezdődött, hogy „reggel van, a kisember felkel, kiszáll az ágyból…”, jó eséllyel egy Gusztáv-epizód született.

Itthon Gusztáv karaktere annyira népszerűvé vált a közönség körében, hogy a Caola egy egész reklámfilm-sorozatot rendelt a Pannónia Filmstúdiótól a főszereplésével 1968-ban. E rajzolt mozgóképes hirdetések végén felcsendülő „Ne nekem köszönje...” kezdetű reklámszöveg szintén Alfonzó orgánumával vált ismertté. 1971-ben Dargay Attila rendezett egy, a magyar idegenforgalmat humorral népszerűsítő rendelt rövidfilmet. A Gusztáv és a Léda grafikai tervezője Sajdik Ferenc volt, akinek könnyed, fesztelen karikatúrái köszönnek vissza a sorozat többi epizódjától eltérő, tarka vizuális világában.

A széria nemzetközileg is sikeres karriert futott be, több mint 70 országban forgalmazták. Jugoszláviában a televízió a Gusztáv-epizódokat a fociközvetítések szünetében sugározta, így ott a széria kimagasló nézettségre és népszerűségre tett szert.

A hatvanas években a kopasz, pocakosodó, nagyorrú, kalapos Gusztáv alakja több alakváltáson ment keresztül. A hatvanas évek derekán készült részekben a rendezők és a mozdulattervező-animátorok gyakorta a saját stílusukra adaptálták Gusztáv vonásait, arányait, és emiatt különálló rövidfilmek benyomását keltik. A Dargay Attila, a Macskássy Gyula–Várnai György kettős, a Remenyik József vagy a Temesi Ferenc rendezte epizódokban például Gusztáv inkább kerekdedebb, tömzsibb, orra bumszli és méretes, kerek fülei vannak. A sorozatfejlesztés és -készítés során a főszereplő figurájára több pályamű is született, amelyek közül Jankovics Marcell pipaszár lábakon álló, nyúlánkabb tömbtestű figuráját találta a legtalálóbbnak Nepp József, a sorozat ötletgazdája. Az 1967-től készült epizódokban ennek megfelelően egységesült Gusztáv grafikai megformáltsága, az 1974-től már a Magyar Televízió megrendelésére gyártott epizódokban a figura vastag, tiszta kontúrvonalait szálkásabb, lazább vonalvezetés váltotta fel.

Ugyanígy a háttérrajzokban is több megközelítés fedezhető fel. A hatvanas évekbéli epizódokban a helyszínek grafikai megformáltsága minimalista, csupán jelzésértékű, a tárgyi világ csak pár laza fekete ecsetvonallal van felvázolva. A hetvenes években készített, televízióban vetített epizódok fekete-fehér háttérgrafikája továbbra is vázlatos hatású, ám a korábbiakhoz képest már jóval részletezőbb (a vezető háttértervező mindkét szériában Szoboszlay Péter volt).

Gusztáv főszereplésével Nepp József és Jankovics Marcell terveztek egy egész estés filmet is Gusztáv bárkája címmel, a 70-es évek legelején. A film, amely egy jelképes kastélyban játszódott volna, azonban csak a képes forgatókönyv szintjén született meg.

Több legenda is kering róla, miért pont a Gusztáv nevet adták a sorozat főszereplőjének.

Az első névváltozatok között olyan elnevezések voltak, mint Ferenc, Dodó, Ottó és Princ (az 1964-es Gusztáv, a szalmaözvegy című epizódban még a Princ név olvasható a főszereplő bejárati ajtaján). Az egyik verzió szerint Dargay Attila a közismert ostoba bohócfigura, Dummer August után keresztelte el a sorozathőst Gusztávnak. A másik visszaemlékezés szerint ugyancsak Dargay találomra rábökött egy névre a telefonkönyvben. A legvalószínűbb mégis az, hogy az 1961-ben elhunyt Ilosvay Gusztáv polihisztor–orvos–zeneszerző emlékére kapta a nevét, aki a korai Macskássy-reklámfilmek mellett olyan filmeket hangszerelt, mint A ceruza és a radír (1961).

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A sorozatgyártás lehetősége a stúdió megnőtt gyártási kapacitásának volt köszönhető. 1961 és 1962 egy amerikai befektető, Jay Frankel megrendelésre készült rajzfilmszéria, az Artúr (1961) gyártása miatt felduzzadt a stúdió állománya, akikkel kivitelezhetővé vált már egy önállóan, stúdión belül fejlesztett rövidfilm-sorozat készítése is. (Az első gyermekeknek készült magyar mesesorozat a Peti volt, amely Macskássy Gyula rendezésében indult el 1961-ben.)

A hatvanas években gyártott Gusztáv sorozattal értek be, illetve indultak el pályájukon a korszak meghatározó alkotói, így Dargay Attila, Nepp József, Jankovics Marcell, Gémes József és Ternovszky Béla, akik a Gusztávval szereztek rutint a felnőtteknek szóló szeriális rajzfilmkészítésben, és amit később olyan sikeres sorozatokban kamatoztattak, mint az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai (1968–1969), vagy a Kérem a következőt! (1973–84). Érdekesség, hogy a sorozatot jegyző három alkotó, Dargay Attila, Nepp József és Jankovics Marcell között pont 7-7-7 év korkülönbség van. A hetvenes években készült epizódokban tanulta ki a szakmát több neves animátor és rendező is, köztük Hernádi Tibor (Sárkány és papucs, 1989), Maros Zoltán (Pitkye őrmester, 1979), Rófusz Ferenc (A légy, 1981).


Erre figyelj! 

A sorozat a Gusztáv, az állatbarát című epizóddal indult 1964-ben, amely Kristóf Attila újságíró rövid szinopszisából született. Egy parkban valaki kósza ötletből eldob egy követ egy kóbor kutyának, aki azt mindig visszahozza. Gusztáv eleinte azért játszik az ebbel, hogy egy csinos nő figyelmét felkeltse, majd hogy ne nézzenek rá rossz szemmel mások, ám a kődobálás némileg hosszúra nyúlik, ugyanis ettől kezdve soha többé nem tud megszabadulni a kutyától.

Olvass tovább!

Dizseri Eszter: A magyar mozgókép mestere: Nepp József. Filmkultúra, 2006

A film "agytrösztje"

Nepp József (forrás: MNFA)

Tudtad?

Gusztáv több cameoszerepben is felfedezhető Nepp József későbbi filmjeiben. A yeti dala (1970) című rövidfilmjében a majomember egyik áldozataként látjuk viszont, mint az utcán gyaloglás közben újságot olvasó kalapos figura. A Mézga-sorozatban Gusztáv Oszkár néven tűnik fel. A szakállas, kizárólag szólás-mondásokban beszélő és a saját tréfáin folyamatosan röhögő férfi, aki Mézgáék rokona, két epizódban szerepel (A csodabogyó; Mag-lak, 1968–69). De a Gusztávban is felbukkannak magyar rajzfilmsztárok: egy emberszabású Dr. Bubó a Gusztáv komplexusa (1975) című epizódban elmés pszichiátert alakít, aki a kisebbségi komplexusban szenvedő címszereplőn segít.