Miről szól?

Manihiki hercegének (Balassa Jenő) szépséges felesége, Vera (Fedák Sári) boldogtalan életet él: férje hatalmaskodó, hirtelen haragú és erőszakos. Mielőtt fontos ügyben elutazna az országból, hű szolgája kezébe fegyvert ad, hogy azzal őrizze az asszonyt. Dimitry (Sieder Adolf) azonban jobban szereti a nőt, mint az uralkodóját. Elmondja Verának, mire kérte a herceg, majd az asszony lába elé teszi a fegyvert. Arra kéri, használja ki ezt a három hetet. Ha csak egy kis időre is, de legyen végre boldog. Vera Dimitryvel és a szobalányával Európába utazik. A szállodában találkozik Terényi Iván gróffal (Kertész Dezső), aki szerelmi bánatában utazgat a kontinensen. A férfi és a nő rögtön egymásba szeretnek. Három csodálatos hetet töltenek együtt egy kis hajón a tengeren ringatózva. Távol a világ gondjaitól az idő észrevétlenül telik. Dimitry kénytelen figyelmeztetni az asszonyt, hamarosan haza kell térniük Manihikibe.

A gróf belebetegszik szeretője elvesztésébe. Terényi Iván semmit sem tud az asszonyról, fogalma sincs, merre keresse. Egy év múlva levelet kap. Vera egészséges fiúgyermeknek adott életet. A nő három évig bírja zsarnoki férje mellett. Végül magához hívja a grófot, de a szobalány elárulja a terveit. A herceg féktelen haragra gerjedve végez a feleségével. Dimitry nem árulja el Terényinek, mi történt. Arra kéri, meneküljön, ha kedves az élete. Három évvel később Dimitry levelet küld a grófnak, és közli vele, Manihiki hercege bánatában önkezével vetett véget az életének. Az idős szolga a négyéves fiúcska koronázási ünnepségére hívja a férfit. Terényi a szertartáson megpillantja a gyönyörű Vera szellemét, és apai szeretettel néz a fiatal új uralkodóra.

A közönség rajongott a fordulatos melodrámáért.

Mitől különleges?

A Három hét plakátjai büszkén hirdették a „hét szenzációs eseményét”, az „első igazi magyar kasszadarabot”. A romantikus filmjátékként reklámozott melodráma valóban a korszak hamisítatlan tömegfilmjének számított. A forgatókönyv egy ismert angol írónő fülledt hangulatú regénye alapján íródott. A főszerepben pedig a közönség kedvence, Fedák Sári volt látható.

Elinor Glyn a női olvasóközönséget célzó romantikus regények úttörője. A házasság és a női alárendeltség merev konvenciót elutasító, finom erotikával átitatott történetei a megjelenésük idején botrányokat kavartak. A Három hét hasonló témákat boncolgat, s 

A férje elnyomása alól felszabaduló nő kivirágzik, a bukása azonban elkerülhetetlen. Glyn könyvei óriási hatást gyakoroltak a huszadik század tömegkultúrájára.

Hogyan készült?

A film a nem sokkal korábban alakult Hungária Filmgyár egyik első produkciója. Garas Márton a cég rendezője volt. A film operatőre a Gaumont Filmgyárból érkezett francia Raymond Pellerin. A Hungária Filmgyár elsősorban azért nevezetes, mert a korszak olyan színészlegendái kaptak itt szerződést, mint Bajor Gizi, Uray Tivadar vagy Varsányi Irén. A Három hét a filmgyár egyik legnagyobb sikere volt. Nem sokkal később, a húszas évek elején a hazai filmgyártás válsága ezt a vállalatot is elsodorta.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Garas Márton a magyar némafilmgyártás egyik fontos alakja. Pályafutását színészként kezdte, többek között Berlinben is játszott. Ott szerezte első filmkészítői tapasztalatait is. Hazatérése után a kolozsvári filmgyártás alapítója, Janovics Jenő rendezői feladatokkal bízta meg. 1915 és 1921 között több tucat filmet készített. A korszak vezető filmgyáraiban dolgozott. 1921-ben Németországba emigrált.

A Három hét hangos siker volt. A korabeli kritika nagy lelkesedéssel fogadta, az újságok különösen Fedák Sári energikus játékát emelték ki. A közönség szintén rajongott a fordulatos melodrámáért. A beszámolók alapján a vetítések alatt tapsoltak és éljeneztek a nézők, a jegyek pedig napokkal korábban elfogytak. A Három hét német inzertes kópiája a berlini Filmmuseum gyűjteményéből került elő. A restaurált verzió 2003-ban készült. A magyar feliratok a fennmaradt német változat, Glyn regénye, illetve a korabeli újságcikkek ismertetői alapján készültek. A film – kordokumentum-értéke mellett – a szereplőket több síkban mozgató totálok és látványos tömegjelentek miatt maradandó.
 

Egy emlékezetes jelenet 

A korai némafilmek még inkább mozgóképes illusztrációk, filmszalagra rögzített színházak voltak. Nincs ez másként a Három hét esetében sem. Garas Márton elsősorban Elinor Glyn regényének cselekményét mutatja be, az elbeszélői fordulatokra koncentrál. A vízen sodródó hajó azonban már nem csupán egyszerű látványelem, hanem szimbólum is egyben. A szerelmesek szó szerint távolra sodródnak a társadalmi konvencióktól és a nő erőszakos férjétől.

Az apró vitorláson ringatózó pár képei hűen tükrözik Glyn könyvének korabeli mércével erotikusnak számító atmoszféráját. Az akkori magyar tartalomismertetők szerint a boldog három hetet a pár a tengeren tölti. A Németországban forgalmazott, 2003-ban Berlinben előkerült kópia inzertje szerint azonban egy tavon csónakáznak. Ez a változat közelebb áll a valósághoz, hiszen a felvételek Balatonfüred környékén és Siófokon készültek. Glyn regénye valahol Kelet-Európában játszódik. Az alkotók ezt nemcsak a külső felvételekkel, de a ruhákkal és a szobabelsőkkel is erőteljesen hangsúlyozzák.

A rendező

Garas Márton (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Plakátterv: Geiger Richárd (forrás: NFI)