Miről szól?

A Hófehér Nepp József első egész estés filmje, amely az általa etalonként tisztelt klasszikusnak, a Disney-féle Hófehérke és a hét törpének (1937) mutat pimasz módon szamárfület azzal, hogy fonákjára fordítja a közismert mese alapmotívumait.

A félkegyelmű Utolsó avagy Oroszlánszagú Leó és szívtelen felesége, az udvarhölgyeit merő unalomból legyilkoló Lady Konstans Fridzsider királyi udvara szinte kivétel nélkül ellenszenves alakokból áll. Lányuk, Hófehér – aki utálja elhíresült becenevét, a Hófehérkét – egy génmanipuláció eredményeként létrehozott torzszülött. A tojásból kikelt királylány mostohája I. avagy Egetverő Arrogancia, a történet során királynévá avanzsált kígyótermészetű társalkodónő, aki megmérgezi munkaadóját, hogy elfoglalhassa a trónt.

Az cselédségnek előírják, hogy Hófehért – félhivatalos nevén I. avagy Halva Született Konkurenciát – dolgoztassák halálra, ám az ormótlan óriássá cseperedő lény az udvar mindeneseként elnyűhetetlen. Amikor Rövidlátó Alfonz, a császári trónörökös első látásra beleszeret a jólelkű páriába, a császári címre epekedő Arrogancia az udvari vadászt bízza meg, hogy ölje meg a lányt. A vadász persze felsül a csupaizom Hófehérrel szembeni egyenlőtlen küzdelem során. Az erdőben bujdosó lányt hét mogorva, mizantróp törpe fogadja be, akik az emberi szereplők kicsinyített másai. Hófehért végül nemhogy nem tudja megölni a királynő, de Hófehér véletlenül őt mérgezi meg félresikerült almás pitéjével.

A Hófehér az eredeti Grimm-mese bűnügyi hátterére, a gonosz mostoha trónra kerülésének mikéntjére és uralmára helyezi a hangsúlyt, ezáltal a királyi udvar abszurd működésén és a gőgös királynő hatalommániáján keresztül politikai parabolaként, fanyar társadalomrajzként is érthető.

Fonákjára fordítja a közismert mese alapmotívumait

Hogyan készült?

A film ötlete már 1979-ben megszületett, ám a gyártás elhúzódása miatt (a Hófehérrel párhuzamosan több egész estés rajzfilm is készült a Pannónia Filmstúdióban) Nepp József első egész estés rendezése végül csak 1984 nyarán került a hazai mozikba.

Nepp szatirikus Hófehérke-újraértelmezéséhez a korszak olyan kiemelkedő műfajátirataiból merítette az ihletett, mint a Mel Brooks rendezte és Gene Wilder főszereplésével készült horrorparódia, az Ifjú Frankenstein (1974), illetve a Monthy Python-féle szatirikus történelmi film, a Gyalog galopp (1975). Míg a forgatókönyvet Nepp József írta, a párbeszédek véglegesre csiszolásában dramaturgként Romhányi József író is közreműködött, akivel Nepp korábban olyan rajzfilmek szövegkönyvén dolgozott együtt, mint a Mézga- vagy a Dr. Bubó-sorozat.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A klasszikus mesei világképet kiforgató és a történetmesélést önreflexív módon dekonstruáló meseparódiák legismertebb darabjai Tex Avery olyan fergeteges humorú, a felnőttközönséget megcélzó burleszkfilmjei, mint a Piroska és a farkas (1943), a Lengő ruhás Hamupipőke (1945), a Vidéki Piroska és a farkas (1949) vagy a Hitlert kigúnyoló humoros propaganda-rövidfilm, a Blitz Wolf (1942), amelyben a három kismalac történetét a második világháborús frontra helyezi.

Nepp József szarkasztikus meseparódiája nem előzmény nélküli a magyar animációtörténetben sem. Míg saját filmjei és forgatókönyvei az abszurd és a fekete humor legjelesebb hazai képviselői (Öt perc gyilkosság, 1966; Modern edzésmódszerek, 1970), addig a mesei hagyományok idézőjelezése korábban a magyar karikaturisztikus animáció olyan filmjeiben jelent meg, mint Macskássy Gyula Okos lány (1955), Dargay Attila Variációk egy sárkányra (1967) című rövidfilmje. Az egész estés rajzfilmekben Dargay Attila és Hernádi Tibor Sárkány és papucs (1989) című lovagfilm-paródiája jár a Hófehér nyomdokain.

Ugyan bemutatása idején a Hófehér kritikai visszhangját tekintve a magyar animáció egyik legelutasítottabb egész estés animációs mozifilmje volt, 

Egy emlékezetes jelenet

Nepp fekete humorú filmje ugyan nem kimondottan a felnőttközönségnek készült (a Hófehér főcíme a korhatárt ironikus módon ekként jelzi: „…”), mégsem túlzás korhatáros filmnek aposztrofálni („Ami most következik, az csak tizennyolc éven felülieknek szól!” – ahogyan az a film egyik frappáns kiszólásában elhangzik). A Hófehér ugyanis nem szűkölködik pikáns és olykor egészen aberrált szexuális utalásokban, a kuruzsló tudós Tutegál például mániákus „könyökpuszi”-függő, amely a felláció groteszk metaforájaként érthető.

A film bizarr humora gyakran az elviselhetőség határán egyensúlyoz. Az egyik legemlékezetesebb, végletesen morbid hangoltságú jelenetben az újdonsült királyné, hogy eltegye láb alól a félkegyelmű öreg királyt, válogatottan gyomorforgató fogásokkal eteti halálra. Oroszlánszagú Leó – a Monty Python társulat frenetikus szatírája, Az élet értelme (1983) hírhedten viszolyogtató éttermi jelenetéhez hasonlóan – cafatokra robban.

A nagy zablás groteszk motívuma, mint a mértéktelen fogyasztás karikatúrája, több jelentős animációs rövidfilm alapmotívumaként szolgált. Földes Péter Kanadában készített és az egyik első számítógépes animációként számon tartott Éhség (1970) című filmjének vézna főszereplője hájpacnivá hízik az étteremben felszolgált fogásoktól, akárcsak Bányai István Hamm (1977) című filmjének korpulens főszereplője, akinek mohósága nem áll meg az ételeknél: kis gömböcként saját környezetét és a világmindenséget is felfalja.

A rendező

Nepp József (forrás: NFI)

Plakát

(forrás: NFI)