Kakukk

 
Felméri Cecília erotikus mesefilmje egy tűzről pattant menyecskéről, aki nem sajnálja, inkább kiélvezi a szerelmi háromszöget.

színes magyar-román rövidfilm, 2008, rendező: Felméri Cecília

forgatókönyvíró: Lakatos Róbert, operatőr: Keresztes Péter, producer: Muhi András, szereplők: Barabás Réka, Gábos Albin, Hatházi András, producer: Muhi András, Lakatos Róbert, gyártó: Inforg Stúdió, Argo Audiovizuális Egyesület, 17 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Máris a szegény órásmestert, Kenyeres Jánost szereti, de a szülei a gazdag és buta Demicshez adják feleségül. A lány mégsem bánja, inkább kihasználja a helyzetet: hozzámegy Demicshez, de a szeretőjét is megtartja, és kijátssza egymás ellen a két férfit.

Mitől különleges?

A Kakukk ironikusan karikírozza a magyar népmeséket, miközben egy valódi népmesét filmesít meg. Ebben a történetben feje tetejére állnak a hagyományos szerepek: a szegény lány valójában talpraesett, és nem rendül meg attól, hogy szeretője helyett egy gazdag fajankóhoz adják, hanem előnyére fordítja a helyzetet. A szeretőjét is megtartja, de a gazdag férj kiváltságait is élvezi.

Felméri Cecília szeretettel parodizálja a Magyar népmesék rajzfilmeket. A narrátor (György László kolozsvári bábszínész) nemcsak a történetet, hanem a párbeszédeket is elmondja, amire a színészek csak rátátognak, így például a férfihangon beszélő nő humoros hatást kelt, és idézőjelbe tesz minden mondatot. A cím – a fiókáját más madár fészkébe csempésző kakukkról – ironikus utalás a szerelmi háromszögre, ugyanakkor jelzi a szerető mesterségét is, és vizuális keretmotívumot ad a filmnek: néha a kakukkóra szemszögéből látjuk az eseményeket, melynek torz perspektívája egy sarkaiból kifordult világot sejtet. A pajkos humor, a túlzó színészi játék és a meseszerűre stilizált képi világ mind-mind emlékezetessé teszik a Kakukkot, amely szórakoztatóan mesél a női leleményességről és a férfiúi butaságról.

Hogyan készült?

A Kakukk Felméri Cecília diplomafilmje volt a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A film alapjául egy valódi népmese szolgált, amit Faragó József gyűjtött és Baka András mesemondó mondott el (az eredeti címe Kerekes János, és a Baka András meséi kötetben jelent meg).

A Kakukk stílusát jelentősen befolyásolta, hogy a színészek nem akartak vetkőzni a forgatáson, ezért különféle tárgyakkal takarták ki az intim testrészeiket. Ez tovább erősítette a film ironikus stílusát, mivel különféle szűrők kerültek a kép előterébe. A kitakarások arra is reflektáltak, hogy a népmese milyen metaforákat használ a szexre: köpülést, libaetetést, tésztadagasztást.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Kakukk tisztelettel, játékosan, ugyanakkor pimaszul nyúl a gazdag magyar népmesekincshez.

Elrajzolt filmnyelvét (humoros narráció, szoborszerű, maguk elé vagy a kamerába beszélő színészek, régiesre stilizált mesevilág), ügyesen ülteti át azt a posztmodern irónia korába. Felméri Cecíliától nem idegen ez a fajta játékosság: forgatott animációs dokumentumfilmet Mátyás király kolozsvári legendájáról (Mátyás, Mátyás, 2010), valamint a Romániába importált Drakula-mítoszról és a ráépült turizmusról (A Drakula dilemma, 2014).

Egy emlékezetes jelenet

Máris megkéri a szeretőjét, hogy bújjon el a pajtában a bika mellett, és amikor megérkezik, kiküldi a férjét, hogy nézze meg, ki settenkedik ott. A vicces jelenetben azokat a praktikákat figyelhetjük meg, amelyekkel a feleség igyekszik egymásnak ugrasztani a férjét és a szeretőjét, miközben utóbbival folyamatosan incselkedik.

Ezt is nézd meg!

Olvass tovább!

Buzogány Klára: A másik fészke, Felméri Cecília: Kakukk. Filmtett, 2008
Pápai Zsolt: Szex, hazugság, DV, Kísérleti és kisjátékfilmek. Filmvilág, 2008/4, 9-11.