Kamaszkor vége

 

Két lány a tóparton, kamaszkor az ezredfordulón. Humoros és megható rövidfilm a felnőtté válásról.

színes magyar rövidfilm, 2015, rendező: Szilágyi Fanni

író: Mán-Várhegyi Réka, operatőr: Gulyás Nándor, Becsey Kristóf, szereplők: Kárpáti Liza, Szenteczki Zita, Olasz Renátó, producer: Bosnyák Miklós, gyártó: SZFE, 13 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Tünde és Xénia kamasz ikerlányok, akik a lakótelepi hőség elől a tópartra menekülnek egy fülledt nyári délutánon. A strandon találkoznak egy fiúval, ami nem teszi egyszerűbbé amúgy is bonyolult életüket.

Mitől különleges?

A film főszereplője két lánytestvér, akik a tizenévesek problémáival küzdenek. A szereplőket hajtja a kíváncsiság, keresik a határaikat, ismerkednek a testükkel és kísérleteznek azzal, hogy milyen lehet az igazi női viselkedés. Miközben új utakra tévednek, óhatatlanul is egymás riválisává válnak.

Az egyszerű, de sokrétű történet alkotója éles szemmel, de nem bántóan karikíroz, amivel érdekessé teszi a hétköznapi dolgokat is.

Hogyan készült?

Szilágyi Fanni a Színház- és Filmművészeti Egyetemen operatőrként folytatta az alapszakos tanulmányait, de a mesterképzést már Gothár Péter rendező szakos osztályában végezte. Az osztályfőnök egy feladat keretében arra kérte diákjait, hogy kortárs magyar irodalmi anyag megfilmesítésén dolgozzanak, a rendezőnő így talált rá Mán-Várhegyi Réka szövegeire. A film a Viszlát, kamaszkor! című novella alapján készült, amely Mán-Várhegyi Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetének nyitó elbeszélése. Az írónő sokszor helyezi történeteit lakótelepi közegbe, hősei jellemzően nők, női elbeszélők. Az eredeti novella humoros, érzékeny hangvételét Szilágyi Fanni adaptációja is megőrizte. A forgatás két részletben zajlott, a film első felét egy gyakorlat keretében egyetlen hétvége alatt vették fel, amelyhez fél évvel később forgatták hozzá a második részt.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Kamaszkor végét a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be először, de később a világ számos más fesztiváljára is eljutott. A film az úgynevezett „coming of age” történetek közé tartozik. Azt a nehezen megragadható átalakulást mesélik el, amelynek során a gyerekekből felnőtt válik. A mű ezen kívül egy karakteres hangon megszólaló rendezőnő pályakezdését jelzi, aki ezzel a magyar filmtörténet jelentős női alkotói mellé sorakozik fel.


Egy emlékezetes jelenet
 

Tünde (Kárpáti Liza) és Xénia (Szentecki Zita) a tóparton napoznak, amikor megszólítja őket Kábel (Olasz Renátó). A tétova ismerkedés során a tizenévesek próbálgatják a női és férfi szerepeket. A párbeszéd egyszerű, a kívülálló számára vicces, azonban a szereplők komolynak és felnőttesnek gondolják, amit mondanak. A két lány közötti harmónia a fiú megjelenésével felbomlik, a korábbi egység helyett most az ikrek különböző karaktere kerül előtérbe. A strandélet banális és kissé komikus képeit a naplementében fürdő part látványa ellensúlyozza. A három szereplő itt álldogál, miközben az 1950-es évek egyik ismert slágere, a Lollipop szól. A napnyugta szépsége ezzel a zenével együtt nosztalgiát ébreszt a nyár és a kamaszkor szabadsága és felszabadult játékossága iránt.

Olvass tovább!

Kiss Bori: „Közel állnak hozzám az adaptációk”. Filmhu, 2015
Soós Tamás Dénes: Az unokák mozija, Magyar Filmhét: kisjátékfilmek. Filmvilág, 2016/5, 39-42.

A rendező

A Filmkritikusok díjának átadása 2016-ban. Balról a második Szilágyi Fanni, aki a Kamaszkor végéért vehette át a díjat (forrás: MTI Fotó: Illyés Tibor)

Tudtad?

A Kamaszkor végének forgatása Szilágyi Fanni elmondása alapján korántsem volt hagyományos – a filmet két részben, egy év kihagyással vették fel. „A külső forgott le előbb, mert semmiféle keret nem volt még akkor a vizsgafilmekre, ezért az olcsóbban megvalósítható jelenettel kezdtük. Két napig forgott, főleg a naplemente körüli órákban. Hideg volt, a stáb nagy része búvárruhában állt órákig egy halastóban, de meglepően keveset panaszkodtak.” A második etap már kevésbé extrém körülmények között, egy panellakásban készült el.