Kedd

 

A mozgókép őskorát megidéző rövidfilmben abszurd helyzetek és szürreális epizódok váltják egymást. Novák Márk filozofikus burleszkvariációja egyedülálló a magyar film történetében.

fekete-fehér magyar rövidfilm, 1963, rendező, forgatókönyvíró: Novák Márk

operatőr: Tóth János, szereplők: Hável László, Simor Béla, 21 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

Hősünk iszik, elmélkedik és rendszeresen hasra esik. A közelében feltűnik egy nagydarab fickó, aki állandóan kineveti. A két figura megállás nélkül kergeti egymást, közben mindenféle váratlan szituációkba keverednek, térben és időben egyaránt.

Mitől különleges?

A filmművészet meghatározó műfaja, a burleszk valódi ritkaságnak számít a hazai film történetében. A Kedd botladozó kisembere ráadásul nemcsak Charlie Chaplin vagy Buster Keaton ikonikus alakjaival rokon. A rendező, Novák Márk az abszurd drámát és a kelet-európai groteszket is megidézi. A visszatérő kérdésre, vajon csütörtök van-e, vagy kedd, nincs válasz. Csak az biztos, hogy a kövér ellenfél mindig előkerül.

Az erősen stilizált képi világ, az alapvető ellentétpárokra épülő karakterek, a különféle helyszínek szimbolikus jelentésekkel gazdagodnak. 

A Kedd  a hatvanas évek forradalmi szellemével összhangban a korszak nagy kérdéseit újszerűen vizsgálja.

A film abszurd világa a szorongás általános életérzését tematizálja, de akár politikai parabolaként is nézhető. A kezdő képsorban látható naptár ugyanis 23-át mutatja, 1956 októberében pedig ez a nap éppen keddre esett.

Hogyan készült?

Novák Márk a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Gaál István és Sára Sándor osztálytársa volt. A Kedd megrendelésre, az alkoholizmus elleni kampány részeként készült, a szabadabb kísérletezést támogató Balázs Béla Stúdióban. A rövidfilm ironikusan kezeli a témát, és egészen más irányokba indul. Az operatőr Tóth János, a főszerepben Hável László látható.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Novák Márk a magyar új hullám rendkívüli tehetségű alkotója. Életműve korai halála miatt sajnos torzóban maradt. Két rövidfilmje mellett (a másik az ugyancsak a BBS-ben forgatott Csendélet, 1963) csupán egyetlen nagyjátékfilmet készített (Szentjános fejevétele, 1966). A Kedd nem csak a markáns szerzői világa vagy a burleszk izgalmas használata miatt egyedülálló. A rövidfilm hagyományos elbeszélést elutasító szerkezete, a bátor formai kísérletezés a hetvenes évek lírai filmetűdjeit előlegezik meg.

 

 Egy emlékezetes jelenet

A kicsi és a nagy, a gyors és a lomha örök párosa fáradhatatlanul kergeti egymást. A kép ugrásai, a durva vágások, a stoptrükkök, a vidám zene a burleszk klasszikus világát, a mozgókép korai időszakát élesztik újra. A naptári napon, azaz a saját jelenén töprengő hős hirtelen a Margitszigeten találja magát. A háttérben ráadásul a Millennium időszakának jellegzetes figurái tűnnek fel.

A két főszereplő azonnal alkalmazkodik a váratlan helyzethez. Elegánsan elfogyasztanak egy pohár pezsgőt, ám a nagydarab férfi csak látszólag olvad be. Az italt egy tubába önti, ami gyorsan megtöri az idillt. Novák Márk meghökkentő váltásai és képzettársításai a látottak folyamatos értelmezésére invitálnak. A játékos, szabadon burjánzó ötletek mögött átgondolt rendszer húzódik.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Gelencsér Gábor: Csendéletkép, Árnyportré: Novák Márk. Filmvilág, 2003/10, 22-24.
Nemes Gyula: Veszendő varázs, A BBS filmversei. Filmvilág, 2002/9, 44-47.
Gelencsér Gábor: A kíséréstől a kísérletezésig, A Balázs Béla Stúdió ötven éve. Filmvilág, 2009/12, 30-33.
Tóth János: Célra tartás. Filmjátékos-társak. Filmvilág, 2003/10, 25–27.

A forgatás

Az Állatkert Bátor nevű oroszlánja a Kiscelli Múzeum folyosóján a forgatás alatt.
 (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Tudtad?

A film operatőre, Tóth János a korszak kiemelkedő szerzői filmalkotója volt. Az általa fényképezett filmeknél szerepe sokszor túlnőtt az operatőri tevékenységen: amiben részt vett, azon rajta hagyta saját szerzői kézjegyét. Legismertebb munkái az Örök mozi című szerzői összeállítás, operatőrként a Cannes-ban díjat nyert Szerelem, az Oscar-díjra jelölt Macskajáték, és a Szindbád, amelynek főcímén dramaturgként van feltüntetve, noha szerepe ennél sokkal komplexebb volt.