Külvárosi őrszoba

Az első magyar film noir? Az első rendőrfilm? A Külvárosi őrszoba Karády Katalin egyik legemlékezetesebb alakítását és a korabeli bűnbarlangok életszagú emlékét őrzi.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1942, rendező: Hamza D. Ákos

forgatókönyvíró: Békeffy István, Hamza D. Ákos, operatőr: Makay Árpád, rendezőasszisztens: Máriássy Félix, szereplők: Nagy István, Karády Katalin, Csikós Rózsi, Toronyi Imre, Dajbukát Ilona, 91 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Tóth János (Nagy István) próbarendőrként kerül Angyalföldre, ahol földije, Nagy Miklós (Toronyi Imre) törzsőrmester veszi pártfogásába. A fiatal rendőr udvarolni kezd a törzsőrmester lányának, Lidinek (Csikós Rózsi), és közben beleszeret az igéző Gizibe (Karády Katalin), a börtönből frissen szabadult bűnöző, Karcsi (Makláry János) szeretőjébe.

Mitől különleges?

A Külvárosi őrszobát az első magyar film noirként szokták emlegetni, ami csak annyiban helytálló, hogy az amerikai film noirokat is megelőlegező, francia lírai realizmus valóban hatott rá. Hamza D. Ákos a húszas évektől Párizsban tanult képzőművésznek, és díszletfestőként (később már -tervezőként) kereste a kenyerét. René Clair asszisztenseként első kézből ismerhette a stílusirányzat olyan remekeit, mint a Ködös utak, Az alvilág királya, vagy az Éjjeli menedékhely. A Külvárosi őrszobát a világítás mestereként számon tartott operatőr, Makay Árpád fényképezte, méghozzá meglepően modern szemlélettel, amennyiben több éjszakai jelenetet is olyan, rejtélyes sötétségben mert tartani, ami ebben a korban még egyáltalán nem volt magától értetődő. Az is a francia lírai realizmussal rokonítja a Külvárosi őrszobát, hogy

a társadalom peremén, a szegénynegyedben játszódó bűntörténetet mesél el.

A Külvárosi őrszoba kimagaslik a mesterkélt díszlet között forgatott korabeli magyar filmek közül: a levert vakolatú házfalak mellett, girbegurba macskaköves utcákon tapintani lehet a szegénységet, az olcsó borral átitatott kocsmákban a romlottság szagát. A hitelességhez az életszerű párbeszédek is hozzájárulnak, amelyek ismerős szlenget, utcanyelvet használnak („Mit vagytok úgy begyulladva?”), és eltávolították a nézőtől a rendet képviselő, emelkedett mondatokban beszélő törzsőrmestert.

A Külvárosi őrszoba valódi főhőse ugyanis nem a jólelkű rendőr, akinek átlagosságára utal már a neve is (Tóth 18 János), hanem a bűnbe eső Karády-figura, akinek tragikus sorsa azt üzente: a szegénységből kitörni még igaz érzelmekkel is reménytelen. (A film világképe szerint megváltozni csak az [utca]gyerekeknek sikerülhet, akik vannak annyira romlatlanok, hogy a törődés és az empátia visszaterelje őket a tisztességes életbe.) A hírhedt angyalföldi alvilági nőről, Harmonikás Giziről mintázott hősnő az amerikai film noirokból ismerős végzet asszonyának sajátosan magyar variációja, aki nem nyereségvágyból, hanem a rossz környezeti hatások miatt esik bűnbe.

A film egy évig állt dobozban

Hogyan készült?

Hamza D. Ákos 1936-ban tért vissza Párizsból Magyarországra, és 1942-ben két filmet is forgatott a kor legnagyobb sztárjával, Karády Katalinnal: a Szíriuszt és a Külvárosi őrszobát. A film eleji felirat, valamint a rendőrök eskütétele az alkotmányra és a kormányzóra (azaz Horthy Miklósra) azért került be a filmbe, hogy elaltassák a cenzorok figyelmét, a korszakban ugyanis nem volt elfogadott, hogy ilyen mélyre ássanak a bűntanyák, a feslett erkölcsű nők és a rablógyilkosságot elkövető tolvajok világában. Ennek ellenére a film egy évig állt dobozban, mire Hamza meggyőzte a hatóságokat, hogy a rendőr főhős helytállása jó példát mutathat a nézők számára, és egy évvel később, 1943 nyarán végre bemutatták a Külvárosi őrszobát.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Külvárosi őrszoba nemcsak témája miatt számított újszerűnek (a rendőrség munkájának, valamint a bűnözők életének megmutatása), hanem Karády életművében is különleges helyet foglal el. Karády új nőtípust, a rejtélyes, titokzatos végzet asszonyát hozta a magyar filmbe, de a legtöbb filmjében elegáns, szép ruhákba öltöztetett asszonyt játszott. A legnépszerűbb filmsztárként el is várták tőle az igéző megjelenést. A Külvárosi őrszobában ezzel szemben egy szegény, nehéz sorsú lányt alakított, aki szakadt ruhákban jár (a korabeli kritika hibaként rótta fel a filmnek, hogy szegényes Karády ruhatára). Talán ez a kicsit eltérő szerep is hozzájárult ahhoz, hogy Karády az egyik legjobb alakítását nyújtja, és levetkőzi máshol meg-megjelenő manírjait.

Egy emlékezetes jelenet

A Karády-filmek elmaradhatatlan tartozékai voltak az édesbús Karády-dalok. A Külvárosi őrszobában az egyik legemlékezetesebb számát, a Nincs kegyelmet énekli (és harmonikázza), amely természetesen a hősnő sorsát is előrevetíti.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Dr. Pónyai Györgyi: Álomkép és való. Hamza D. Ákos és Karády Katalin közös filmjei. Filmkultúra, 2003
Király Jenő: Karády mágiája és mítosza. Filmkultúra, 1988/5, 25-43.
Karsai Kulcsár István: Hamza D. Ákos útja. Filmkultúra, 1987/12, 3–6.
Az író filmet írjon ne irodalmat! Mondja Hamza D. Ákos, a „Külvárosi őrszoba” rendezője. Moziújság, 1943/30, 18.
„Az író filmet írjon és ne irodalmat! – mondja Hamza D. Ákos, a »Külvárosi őrszoba« rendezője”. Filmkultúra, 1987/12, 28.
Amíg egy rendező eljut odáig... Hamza D. Ákos karrierje a festőecsettől a felvevőgépig, Filmkultúra, 1987/12, 29-30.
Csak a humánumból fakadhat tiszta művészet - mondja Hamza Ákos filmrendező. Filmkultúra, 1987/12, 31-33.
Élő filmtörténet. Hamza D. Ákos a Magyar Filmintézetben. Filmkultúra, 1987/12, 34-43.