Nagy Dénes Cannes-t is megjárt kisfilmje arról, milyen börtönökbe vet a gazdasági és érzelmi szegénység.
színes magyar rövidfilm, 2013, rendező: Nagy Dénes
író: Tar Sándor, forgatókönyvíró: Nagy Dénes, Dobos Tamás, zene: Garth Knox, Sylvain Lemêtre, operatőr: Dobos Tamás, szereplők: Sass Miklós, Keresztfalvi Dániel, Erdélyi Zsófia, Léhi László, Dobosi Mária, producer: László Sára, Gerő Marcell, gyártó: Campfilm Kft., 28 perc
Miről szól?
A gyerekotthonban élő kamaszfiút, Danit örökbefogadja egy szegény család, hogy kisegítse őket a sertéstelepen. A zárkózott fiú beleszeret az egyik osztálytársnőjébe, de képtelen kifejezni az érzelmeit, így egyre brutálisabb tettekre ragadtatja magát.
Mitől különleges?
Nagy Dénes naturalista kisfilmje arról szól, milyen az, amikor a kézzelfogható, materiális szegénység érzelmi szegénységgel jár együtt. A Lágy eső a kamaszszerelem állatias, testi vágyait rímelteti a sertéstelep bensőségekben, sárban, vérben dúskáló világára. A kamaszfiú képtelen megfelelően kifejezni érzelmeit, mert valószínűleg senki se közelített felé életében megértéssel, szeretettel. Apját nem ismerte, anyja halála óta árvaházban él, és csak azért fogadják örökbe, hogy a sertéstelepen dolgoztassák.
Be van zárva az érzelmi és a pénzügyi szegénység börtönébe
– ezt szimbolizálja a film visszatérő motívuma, a rácsos kerítés, amely elválasztja egymástól a fiatalokat. A fiú erőszakos, agresszív gesztusokkal próbál kitörni belőle, önsebzéssel, gyújtogatással, vulgáris szexuális ajánlattal hívja fel magára a figyelmet, de hiába: bár a lányban is felébred a vágy, a fiú legalább annyira taszítja, mint vonzza. A film végén a címbe foglalt eső feloldozást és némi vigaszt kínál a magára maradt és az intézetbe visszaküldött fiúnak. Alatta Hildegard von Bingen egyik műve szól viola da gambán az ír hegedűs, Garth Knox átdolgozásában: a klasszikus zene melankolikus dallamai drámai erővel ellenpontozzák a nehéz sorsú fiú kálváriáját.
Hogyan készült?
Nagy Dénes Tar Sándor azonos című novelláját adaptálta filmre. A Lágy esőhöz amatőr szereplőket, autentikus, kifejező, helyi arcokat keresett. Több mint fél éven át járt Heves megyei iskolákba, hogy megtalálja a két kamasz főszereplőt. A mellékszerepekre igyekezett olyan embereket választani, akik hasonló foglalkozást űznek, mint a filmben: a sertéstelep dolgozóit például tényleg egy sertéstelepről válogatta össze.
A Lágy esővel párhuzamosan, szintén Mezőszemerén és környékén forgatta Másik Magyarország című dokumentumfilmjét, amely Bukta Imre képzőművész és a falu életét, a vidék lassú eltűnését örökíti meg. A két film hatott is egymásra: a Lágy eső forgatása során megismert környék, az ott élő emberek sokkal hangsúlyosabb szerepet kaptak a Másik Magyarországban, mint azt a rendező eredetileg tervezte.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A Lágy eső meghívást kapott a cannes-i filmfesztiválra, a fiatal tehetségeket felkaroló, Rendezők Kéthete nevű szekcióba. A belga-magyar koprodukcióban készült rövidfilm Magyarországon is sikert aratott: az első, 2013-as Friss Hús Rövidfilm Fesztiválról a közönség díját vihette haza.
Egy emlékezetes jelenet
A Lágy eső szinte szavak nélkül, elfojtott vágyakozásból bontja ki a történetét. Erre a legjobb példa az az éjszakai jelenet, amikor a zötykölődő buszon a két fiatal némán figyeli egymást. Izzó tekintetük az egész ellentmondásos kapcsolatot elmeséli.
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Búzás Anna: „Nekem kevés lenne az, hogy egy szobában találjak ki filmeket”, Interjú Nagy Dénes rendezővel. Filmtett, 2013
Nagy V. Gergő: A kerítésen túl, Lágy eső. Filmvilág, 2013/7, 52-53.
A rendező
Nagy Dénes rendező a Természetes fény című filmjéért átvett, legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve-díjjal a 2021-es Berlini Filmfesztiválon (forrás: MTI/EPA/Pool/Clemens Bilan)