Miről szól?

Egy hétköznapinak induló nyomozásból burleszkbe hajló abszurd mentális utazás kerekedik. A mindennapok logikájától elemelt történethez a rajzolt kulisszát egy átlagosnak tűnő pesti bérház lakása adja, ahol a valóság dimenziói fölbomlanak. A film főszereplőjéhez, egy besavanyodott hivatalnokhoz (akinek még borostás arca is zöldes-sárga színű) több lakossági bejelentés is érkezik. A szemtanúk szerint egy külvárosi bérház emeleti lakásában egy fiatal apuka és kisfia lovat tart, amely – egynémely szemtanú állítása szerint – görkorcsolyázik, és ráadásul kék színű. A nyomozóbiztos haladéktalanul kiszáll a szóban forgó ingatlanhoz, hogy rajta üssön a törvénysértőkön. A lakásban kutakodva azonban nem talál semmit, ám ahogy beljebb és beljebb hatol a szobákba, egyre szürreálisabb dolgokat tapasztal, s végül –a hivatalos eljárás és a film záróakkordjaként – a kék ló is megjelenik.

Miért különleges?

Lázár Ervin groteszk humorú elbeszélése az író mágikus realizmusának egyik korai példája. A mindennapok sivárságát megtörő, a fizikai törvényekre fittyet hányó abszurd csoda láttatátásra az animációs film kivételesen alkalmas közeg, hiszen megvan az a fajta világteremtő képessége, amely az irreálist is magától értetődő természetességgel jeleníti meg.

Hogyan készült?

A Ló a házban Csonka György második rendezése. A film alapjául szolgáló Lázár Ervin-novella az író Buddha szomorú című kötetében jelent meg két évvel korábban, 1973-ban. A film burleszk-jellegére nagy hatással volt Louis Malle Zazie a metrón (1960) című filmje, a francia újhullám különleges vígjátéka. A film fölvezetőjében hallható narrátorszöveg Kálmán György visszafogottsága ellenére hatásos, ironikus hangján szólal meg.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A városi lakás, mint allegorikus helyszín (Szabó István Tűzoltó utca 25. [1973] című filmjének bérházához hasonlóan) számos korabeli magyar animációs rövidfilmben megtalálható. A személyiség integritását veszélyeztető, a tudatalatti mélyére vezető zárt térként Szoboszlay Péter Hé, te! (1976) című filmjében jelenik meg; a világ szellemi-kulturális értékeit összegyűjtő mentsvárként pedig Gyulai Líviusz Új lakók (1977) című derűs humorú munkája mutatja be.

A film szerepelt az 1976-os Oberhauseni Nemzetközi Rövidfilmfesztivál versenyprogramjában. A fesztivál igazgatója, Wolfgang J. Ruf felkérésére a következő évi esemény plakátját Csonka György tervezte, amely magán hordozza előző filmje, az álomszerű Altató stílusjegyeit.

Egy emlékezetes jelenet

A film nyitó képsorain látott fekete-fehér diafilmek szürke valósága a lakás szimbolikus-allegorikus helyszínének erős, telt színekkel megfestett nem evilági miliőjével áll szemben. A főcím alatt Mozart egyik mesterművét, a Szöktetés a szerájból című vígopera magával ragadó nyitányát halljuk, hangsúlyt adva a szürke kishivatalnok érzelem- és fantáziamentes élete és a bohém család játékos világa közti nem mindennapi találkozásnak.

A hagyományost a feje tetejére állító animációs világábrázolás ironikus szimbóluma, hogy a hivatalnok akkor veszti el a kontrollt a realitás és saját testi-lelki integritása fölött, amikor a konyhában a teáskanna fedele alól egy motoros gépen a leghíresebb rajzfilmes ikon, Miki egér repül elő. A hivatal embere az egér nyomába ered, és ahogy egy bohózathoz illik, a hajsza során egyre beljebb kerül a tarka ajtókon egymásba nyíló szobák valószerűtlenül végtelen labirintusába. A férfi identitásának átalakulása az arcára íródik: feje 360 fokban körbe-körbe forog, szemgolyói jojózni kezdenek, kontúrjai eltorzulnak, tükörképe szilánkokra törik. A burleszkhajsza végére a mord hivatalnokot mintha kicserélték volna: lábán a lakásban talált görkorcsolyákkal, nyakán kilazított nyakkendővel, fején félrebillent kalappal, arcán üdvözült mosollyal száll fel az hazafelé tartó autóbuszra, miután váratlanul feltűnt számára is a jelenés: a kék ló.