Miről szól?

Virág Andor (Kabos Gyula), az ötvenes éveiben járó könyvelő régivágású, lelkiismeretes munkaerő, éppen az ellentéte a főnök bohém unokaöccsének, Milkó Pálnak (Ráday Imre). A két férfi összekülönbözik, vitájuk tettlegességig fajul, és a vérig sértett, felpofozott Virág első dühében felmond. Milkót a kollégái ráveszik, hogy levélben kérjen bocsánatot, de az üzenet nem ér célba, ezért Pál személyesen keresi fel Virágék otthonát, ahol a férfi lánya, Baba (Perczel Zita) nyit ajtót. Miután megtudja, hogy kiadó az egyik szoba, álnéven lefoglalja, majd randevúra hívja Babát. A mit sem sejtő Virág közben nem meri elárulni a családjának, hogy megszűnt a munkája.

Mitől különleges?

Székely István filmje cselekményét és kivitelezését illetően nem sokban különbözik a harmincas évek sematikus vígjátékaitól. Dramaturgiája a klasszikus félreértéses szituációkra épül, kiszámítható running gagekkel (visszatérő poénokkal) dolgozik – ilyen a nagyothalló nagymama egyetlen vicc ismételgetésére kárhoztatott figurája –, a belső díszletek sterilek, a színészek játéka pedig a kabarétréfák világát idézi. A Lovagias ügy Kabos Gyula alakítása miatt érdemes mégis a figyelemre. 

Székely filmje lehetőséget adott rá, hogy ezt be is bizonyítsa. Virág Andorként sem bújik ki a bőréből, papíron ugyanazt a dadogó és hadaró kisembert személyesíti meg, mint a többi filmjében, de a figura szorongásai, félelmei itt sokkal mélyebbnek, átéltebbnek tűnnek. A drámai(bb) felütést követően a film hangvétele könnyedebbé válik, de Kabos – talán az életrajzi párhuzamoknak is köszönhetően – mindvégig komolyan veszi a szomorú bohóc szerepét.

Története indirekten reagál a korhangulatra

Hogyan készült?

A kiváló regény- és drámaíró, Hunyadi Sándor 1935-ben írt novellát Lovagias ügy címmel, majd elkészítette a színpadi változatot is, amit ugyanezen a címmen mutattak be a Pesti Magyar Színházban. A filmverzióban nem egy orvosi műszer-nagykereskedő cégnek, hanem a Globus konzervgyárnak dolgozik Virág, de a forgatókönyvet jegyző Vadnay László a történet többi elemét szinte változtatás nélkül emelte át. A színészek közül Kabos Gyula, Ráday Imre és Gombaszögi Ella is megismételték a szerepüket.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Hyppolit, a lakáj és a Meseautó mellett talán a Lovagias ügy Kabos legfontosabb filmje, de a főként vígjátékairól és irodalmi adaptációiról ismert Székely István életművéből is kiemelkedik. Kabos alakításán túl különlegessé teszi az is, hogy a története, ha indirekten is, de reagál a korhangulatra, a gazdasági válság következményeképpen felerősödő létbizonytalanságra, az elszegényedő középosztály helyzetére. A film már a bemutatója idején is megtalálta a közönségét, de kisebb felzúdulást is okozott. Szélsőjobboldali csoportok több városban tüntetést szerveztek ellene: azt kifogásolták, hogy az alkotók nevetségessé teszik a párbajozás úri szokását. A film ellen a szélsőjobboldai Turul Szövetség által gerjesztett országos hecckampány jól mutatja az antiszemitizmus előretörését a harmincas évek második felében, ami hozzájárult ahhoz, hogy a rendező, Székely István 1938-ban, az első zsidótörvény életbe léptetését követően elhagyja Magyarországot.  

Egy emlékezetes jelenet

Virág ugyan családos ember, de a maga ügyetlen módján flörtölni próbál Gizikével, a cég titkárnőjével. Valójában nincs köztük semmit, a büszkeségét mégis sérti, amikor az irodába belépve azt látja, hogy a vezérigazgató unokaöccse a nőt csókolgatja. A két férfi először csak sértéseket vág a másik fejéhez, majd elcsattan az a bizonyos pofon is. A jelenetben ott bujkál a komikum is, a rendező mégis úgy dönt, hogy a nevettetés helyett megpróbálja komolyan érzékeltetni, hogy egy nyomorúságos, megkeseredett kisember számára milyen megaláztatást jelent egy ilyen incidens.

A rendező

Székely István a jobb szélen, a Rákóczi induló (1933) forgatásán (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn