Ludas Matyi

 

Az első magyar színes film az ötvenes évek szupersztárja, Soós Imre és Horváth Teri főszereplésével máig szórakoztató vígjáték.

színes magyar játékfilm, 1949, rendező: Ranódy László, Nádasdy Kálmán

író: Fazekas Mihály, forgatókönyvíró: Szinetár György, operatőr: Hegyi Barnabás, főszereplők: Soós Imre, Pártos Erzsi, Solthy György, Görbe János, Horváth Teri, Bozóky István, Somlay Artúr, Ruttkai Éva, 103 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Matyi (Soós Imre) elmegy a döbrögi vásárba, hogy eladja a ludait, de a dézsmát szedő földesúr elkobozza őket, és még deresre is húzza a parasztfiút, amiért az ki mer állni az igazáért. Ludas Matyi megfogadja, hogy háromszor adja vissza a büntetést Döbröginek (Solthy György), kalandos küldetésében pedig segítői is akadnak: Gergely (Görbe János), az igazságszerető hajdú és Piros (Horváth Teri), Matyi szerelme.

Mitől különleges?

A tapasztalt színházi rendező, Nádasdy Kálmán, valamint a pályakezdő Ranódy László szórakoztató vígjátékként és a reformkorba áthelyezett, kalandos történelmi filmként adaptálták Fazekas Mihály verses epikáját. A Ludas Matyi már a kommunista hatalomátvétel után készült, így átmenetet képez a negyvenes évek művészi igényű neorealista filmjei (Ének a búzamezőkről, Valahol Európában) és az ötvenes évek propagandafilmjei között. Ludas Matyit már nem csupán csínytevő igazságosztóként ábrázolja a film, ahogy Fazekas Mihály tette, hanem forradalmi lelkületű fiatalként, aki a francia forradalom örököseként, egy egész elnyomott osztály élharcosaként áll elénk.

Ezzel szemben az ún. kulákokat, a gazdag földesurakat jelképező Döbrögit és családját gúnyosan karikírozzák: Döbrögi pipogya, önkényeskedő földesúr, a lánya elviselhetetlenül hisztérikus és felszínes, házasságát anyagi érdekek vezérelik. A Ludas Matyi mégis távol áll az ötvenes évek sematikus filmjeitől, mert 

a kalandok, a vígjátéki betétek, valamint Soós Imre alakítása elvonják a figyelmet a történetbe oltott ideológiától,

és inkább az örökérvényű, népmesei jellegét domborítják ki.

Igazi szuperprodukció volt a maga idejében

Hogyan készült?

A Ludas Matyi igazi szuperprodukció volt a maga idejében: nagy, ötvenfős szereplőgárdával és 1200 statisztával forgatták, jellemzően külső helyszíneken, amit a film és a történeti hűség kedvéért átalakítottak (Dabason például a cseréptetős házakat zsúpszalmával fedték le). Főszereplőnek eredetileg Gábor Miklóst, a Nemzeti Színház elismert színészét akarták, de Nádasdy végül főiskolai tanítványát, Soós Imrét választotta, akiből a Ludas Matyi csinált filmsztárt Magyarországon.

A filmet színes nyersanyagra forgatták, mert az alkotók úgy vélték, hogy a népmesei történethez a színgazdag világ illik a legjobban, a politikai vezetőség pedig szerette volna, ha a magyar filmek is „felveszik a versenyt” a nyugati színes filmekkel. A felvételek azonban lejárt szavatosságú, kísérleti nyersanyagra készültek (a hidegháború miatt nehéz volt hozzájutni jó minőségű színes nyersanyaghoz), amivel Hegyi Barnabás operatőrnek sem volt tapasztalata. Emiatt sok kísérletezés nehezítette a munkát. A forgatáshoz színnaplót készítettek, és a kültéri, nappali jeleneteket is nagy, ún. napfénylámpákkal kellett bevilágítani. Akkora fényerő volt a forgatáson, hogy a vacsorajelenetnél elolvadtak a gyertyák. A produkciónak az álhírekkel is meg kellett küzdenie: elterjedt, hogy a színészeknek nem szabad lebarnulniuk, mert akkor nem lesz megfelelő színük a belső felvételeken.

Az eleve érzéketlen, kontrasztos nyersanyag hamar tönkrement, a forgatás után két évvel már csak nyomokban maradtak meg a színei, így az 1961-es felújításkor fekete-fehérben vetítették a Ludas Matyit. A celluloid romlása miatt újra is kellett szinkronizálni a filmet, ezért a 2004-es digitális restaurálásig Csikos Gábor hangján szólalt meg Soós Imre.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Korábban is forgattak már részben színes filmet Magyarországon (Radványi Géza A beszélő köntöst, 1941-ben), de a Ludas Matyi az első teljes egészében színes filmünk. Elsöprő siker volt a maga idejében, ha az 1961-es felújított változat nézettségi adatait is beleszámoljuk, több mint ötmillióan látták moziban. A film nagy felfedezettje, a forgatás idején mindössze 19 éves Soós Imre alakításáért elismerő diplomában részesült a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon, az MMA pedig az 53 legjobb magyar filmalkotás közé választotta a Ludas Matyit.

 

Egy emlékezetes jelenet 

Matyitól az uraság elveszi a frissen vásárolt pruszlikját (női mellényt), amit a ludjáért kap, és amikor Matyi visszakérné azt Döbrögi lányától, az uraság lefogatja és deresre húzatja a fiút. A vásári tömegjelenet a film egyik legizgalmasabb epizódja, amelyben szembetűnő, hogy Hegyi Barnabás operatőr milyen dinamikus kameramozgásokkal keltette életre a történetet. Soós Imre felhevült, érzelemgazdag színészi játéka is tökéletesen érvényesül az expresszív közelikben. A botozáskor állítólag igazából is elpáholták a színészt, aki emiatt napokig nem tudott fájdalom nélkül leülni a fenekére.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Fazekas Eszter: Az egyik arc bíbor, a másik penészzöld. Filmkultúra 2004
Juhász Csaba – Schifter Balázs: A Ludas Matyi film digitális restaurálása. Filmkultúra, 2004
Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő, A restaurált Ludas Matyi. Filmvilág, 2004/12, 48.
Varga Balázs: A Ludas Matyi és a magyar filmtörténet. Filmkultúra, 2004

A rendezők

Ranódy László... (MTI Fotó: Gere László)
Adatlapja a Filmkeresőn

...és Nádasdy Ádám (MTI Fotó: Keleti Éva)
Adatlapja a Filmkeresőn