Miről szól?

Machitát (Karády Katalin), a külföldi hatalmak zsoldjában álló kémet azzal bízzák meg, hogy lopja el a D-2-es légvédelmi ágyú titkos terveit. Ehhez három mérnököt is el kell csábítania, de egyikükbe váratlanul beleszeret.

Mitől különleges?

Ha Karády Katalint sokszor – és joggal – hasonlították rejtőzködő természete, korai visszavonulása és emblematikus kisugárzása miatt Greta Garbóhoz, akkor a Machitát is nyugodtan nevezhetjük Karády Mata Harijának. Pláne, hogy Karády kémnője ugyanúgy egzotikus származású (apja magyar volt, anyja hindu hercegnő), elsősorban táncosnőnek adja ki magát, és beleszeret az egyik áldozatába, mint anno Greta Garbo a Mata Hariban (1931). A rendező, Rodriguez Endre 

amely 1943-ban még korántsem volt közhelyesnek tekinthető. A Machitában akad kiélezett, az éjszaka leple alatt zajló autós üldözés, és a címszereplő James Bondhoz hasonlóan, modern technikai felszerelésekkel rendelkezik (retikülbe rejtett mini-fényképezőgép, rózsalevélre láthatatlan tintával írt üzenet). Arról nem is beszélve, hogy a Machita a korban még szokatlan stáblista előtti jelenettel (ún. pre-credit sequence) indul, amelyet később népszerű bűnügyi sorozatokból ismerhetünk (James Bond, Colombo stb.), és amelyben a küldetés részleteit ismertetik a főhőssel.

Hogyan készült?

A Machitát a negyvenes évek egyetlen magyar forgatókönyvírónője, Pusztaszery Margit jegyzi Mihály Istvánnal közösen. A stáblistán csak Pusztaszery nevét tüntették fel: az írónő neve alatt több, illegalitásba kényszerült író alkotása jelent meg. Végül nem Mihály, hanem Karády közreműködése miatt került bajba a film, amit a premier után néhány héttel levettek a műsorról. Magyarország elsőszámú filmsztárja körül a német megszállást követően, 1944. március 19. után hamar elfogyott a levegő: a rádióban betiltották a dalait, készülő filmjét, a Gazdátlan asszonyt Simor Erzsivel fejezték be. Karády németellenessége közismert volt, emellett négy lakásában zsidókat bújtatott, de letartóztatására azért került sor, mert vőlegénye az az Ujszászy István volt, aki a magyar katonai hírszerzés és elhárítás parancsnokaként Magyarország (sikertelen) kiugrási kísérletét készítette elő. A Gestapo három hónapig tartotta fogva Karádyt: minden reggel vallatták, megkínozták, a fogait kiverték. A kínzásba testileg és lelkileg megroppant színésznő az új rendszerben nemkívánatos személy lett, és csak egyetlen filmet forgathatott (Forró mezők, 1949). 1951-ben előbb Brazíliába, később New Yorkba emigrált, ahol kalapszalont nyitott, és élete végéig ott dolgozott

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A második világháború előtti kevés magyar kémfilm kiemelkedő darabja. Bár a cselekményben végül Karády mítosza érvényesül, amely édesbús dalaival és tragikus románcaival a melodráma felé tolta el a filmet, a Machita izgalmasan ötvözte a szerelmi történetet a kémthrillerek fogásaival. Karády Katalin titokzatos, szeszélyes nőtípusa új színt hozott a magyar filmbe, a csábító végzet asszonyát, melynek szerepköre tökéletesen illeszkedett a kémfilm követelményeihez. A Machitában Karády több arcát is megmutathatta: a profi kémnőt, a cserfes, utcai szlengben jártas munkáslányt, az áldozatába beleszerető femme fatale-t, és az egzotikus táncost, aki mozdulataival minden férfit megbabonáz.

Egy emlékezetes jelenet

Az egyik mérnök gyanút fog, hogy a híres táncos valójában kémnő, és meghívja előadására a másik két mérnököt is, akiknél biztonságképp a titkos tervek többi részletét tárolják, hogy leleplezze Machitát. A jelenet a kémfilmes kavarás mintapéldánya: Machitának úgy kell előadnia csábos táncát, nehogy felismerjék, majd álruhában megszökik helyette valaki más, hogy a mérnök őt kövesse, Machita pedig már egy másik álcában botlik bele szeretett mérnökébe, akinek nem szabad Machitaként felismernie.