Miről szól?

A cigány Lakatos Ricsi szerelmes Csorba Julikába, ám szüleik gyűlölik egymást. A családok viszálykodását Ricsi a pénz segítségével szeretné elsimítani. Barátaival visszautazik a földtörténeti őskorszakba egy időgép segítségével, ahol a gyerekcsapat kőkorszaki őseik közreműködésével elejt egy halom mamutot. Az állatok hulláiból az évezredek alatt hatalmas olajmező képződik a VIII. kerület alatt, és Ricsiék rögvest meggazdagodnak. Ám a budapesti dzsungel mélyén virágzó olajbiznisz zavart okoz a világgazdaságban, és a nagyhatalmak, élükön George W. Bush amerikai elnökkel, támadásba lendülnek a budapesti gettó ellen.

Miért különleges?

A társadalomkritikai és aktuálpolitikai utalásokkal megspékelt, felnőtteknek szóló, szabad szájú szatíra az amerikai South Park és a Beavis és Butt-head szókimondó, provokatív hangnemében készült, amely a dolgokat néven nevező gyerekek szemszögéből ad humoros és autentikus látleletet az ezredforduló utáni Kelet-Európa visszás politikai és társadalmi berendezkedéséről – alulnézetből.

Hogyan készült?

A minimális költségvetéssel készült filmhez – a pénzhiány generálta szükségből – a 2D-t és 3D-t ötvöző, térhatású látvány készült. A pesti díszletet elnagyolva, a festői távlatokra és nem aprólékos részletgazdagságra törekedve modellezték le 3D-ben. A szereplők arca és teste kétdimenziós hatású, és az egyik legősibb animációs eljárásra, a papírkivágásos technikára hajazó stílusban, térben mozgatták meg, amelytől a figurák mozgása esetlennek és tökéletlennek hat. A karakterek utólag átrajzolt mimikája valós színészekről készült fotók alapján készült, így a főbb szerepeket L. L. Junior, Szabó Győző, Gryllus Dorka, Szacsvay László és Gesztesi Károly „alakítják”.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A rendszerváltás utáni évtizedben – a hetvenes–nyolcvanas évek aranykora után – csak elvétve tudott egy-egy egész estés magyar animációs film elkészülni, így Gauder Áron rendező és Novák Erik forgatókönyvíró-producer vállalkozása hatalmasat robbant a kétezres évek derekán. Az alacsony költségvetésből, „sufnituning” módszerrel készült egész estés animációs közönségfilm sikeres receptnek bizonyult.

A balkáni módon zűrös, romlott Józsefvárosba helyezett multikulturális Rómeó és Júlia-parafrázis visszatérést jelentett az eleven hétköznapokba a magyar animációs film történetében. Ez a társadalmilag aktualizáló törekvés és hibrid látványvilág korábban egyetlen egész estés rajzfilmünkben, Kovásznai György 1979-ben bemutatott Habfürdőjében jelent meg.

Egy emlékezetes jelenet

A Nyócker!-ben a zene kiemelten fontos szerepet kap. Az egész estés rajzfilmekben amúgy is gyakran megjelenő énekes-zenés jelenetekhez hasonlóan rengeteg, önálló videoklipként is működő, a gettófilm műfajához illően rapbetéttel megtűzdelt részlet került a film cselekményébe. A számokat olyan népszerű hip-hop együttesek és rapzenészek adják elő, mint L. L. Junior, a Ludditák, a Ganxsta Zole és a Kartel. A film főcíme egy Ogli-G-szám (Forog a pénz!) klipje is egyben, amelyben a szövegbéli forgás ötletesen jelenik meg a kameramozgásban és a vágásban is. A gyorsmontázsos klip sorra veszi a film szereplőit, és felvázolja a film helyszínéül szolgáló józsefvárosi alvilág egy átlagos éjszakáját.

A rendező

Gauder Áron, a Magyar Mozgókép Ifjú Mestere (2006) (MTI Fotó: Nándorfi Máté)