Nyom nélkül

 

A valódi szellemi kihívásra vágyó értelmiségi komplex bűntényeket tervel ki és távolról irányítja a rablásokat végrehajtó bűnbandát. A mesterbűnöző szerepében Cseh Tamás.

színes magyar játékfilm, 1981, rendező: Fábry Péter

forgatókönyvíró: Fábry Péter, Nemes István, operatőr: Péterffy András, vágó: Miklós Marianna, zene: Dés László, hangmérnök: Réti János, főszereplők: Cseh Tamás, Székely B. Miklós, Eperjes Károly, Hunyadkürti István, Dunai Károly, Bezerédi Zoltán, 82 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Budapest forgalmas utcáin száguldó motorost üldöz a rendőrség. A piti bűnöző otthagyja a járművet és gyalog menekül. Egy bérház kapujában hajdani osztálytársába, Péterbe (Cseh Tamás) ütközik. A férfi segít neki, felengedi a lakásába. Beszélgetni kezdenek, felidézik a múltat. Péter hajdan ígéretes tehetségű festőnek számított, most kirakatrendező. Sok ötlete volt, de valahogy unatkozik. Az elméjét egyedül a sakk segítségével tartja formában. A seftelő Buksi (Székely B. Miklós) néhány barátjával közösen csempészárukkal foglalkozik, de nem keresnek sokat.

A véletlen találkozásból izgalmas együttműködés születik. Péter kiterveli a komoly haszonnal kecsegtető rablásokat, Buksi pedig meggyőzi a társait, hogy pontosan hajtsák végre az utasításokat. Péternek csupán egyetlen kikötése van, végig inkognitóban kíván maradni. Az első bűntény sikeres véghajtása után a banda hajlandó a titokzatos mesterbűnözőnek dolgozni. Péter külföldre küldi Buksit, a többiekkel pedig videón keresztül tartja a kapcsolatot.

A férfi úgy tervezi meg a kockázatos akciókat, mintha csak sakkozna. A második rablás után a rendőrség is nyomozni kezd. A legkorszerűbb számítógépes technikát használva, statisztikai alapon szűkítik a lehetséges elkövetők körét. Péter ugyan biztonságban van, de a bandatagok körül szorul a hurok. Közben visszatér Buksi, aki végül felfedi előttük a rejtélyes megbízó kilétét.

Mitől különleges?

Fábry Péter filmje több szálon futó bűnügyi történet és kiábrándító társadalmi látlelet egyszerre. Főszereplője nem bűnöző, és nem is az anyagi haszon, hanem az intellektuális izgalom motiválja. A film a rablásokat és magát a nyomozást is hideg fejjel megtervezett, gépiesen kivitelezett, már-már bürokratikus feladatként láttatja. A banda tagjai sakkfiguraként teszik meg a mesterbűnöző által kitalált lépéseket, míg a rendőrök száraz statisztikai adatok alapján dolgoznak.

A filmből a kései Kádár-rendszer áporodott levegője árad. A kisstílű bűnbanda tagjai kvarcórákkal és használt gombelemekkel csencselnek, esélyük sincs a meggazdagodásra. Az öntörvényű és nyilvánvalóan intelligens főszereplő egyetlen kitörési lehetősége, ha ezeket az embereket összefogja és irányítja. A Nyom nélkül tempója szintén a kiábrándult fásultságot tükrözi. A film zenéjét Dés László szerezte, az emlékezetes dalokat Somló Tamás énekli.

Nem az anyagi haszon motiválja

Hogyan készült?

Fábry Péter eredetileg grafikusként végzett a Képzőművészeti Főiskolán. 1974-től a Pannónia Filmstúdióban dolgozott, majd a Balázs Béla Stúdió munkájába is bekapcsolódott. Első kísérleti játékfilmje itt készült: az 1978-as Térmetszés több nemzetközi fesztiválon szerepelt. A Nyom nélkül a második, egyben eddigi utolsó rendezése. Fábry Péter később szabadúszó tervező grafikusként és fotósként dolgozott, munkáit számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták.

Az unalomból tökéletes rablásokat tervező mesterbűnözőt az ikonikus dalszerző-énekesként ismert Cseh Tamás alakítja.

Bár többször játszott filmen, a Nyom nélkül főhőse egyértelműen a legnagyobb szerepe. Az általános szürkeséggel elégedetlen, szellemi tespedésből kitörni vágyó figura pontosan olyan élethelyzetben van, mint amit Cseh Tamás a dalaiban is megörökített. A fojtogató rendszer kereteit feszegető, eredeti pályáját elhagyó festő már csak azért is testhezálló figura, mert az énekes eredetileg rajztanár volt.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Fábry Péter alkotása a rendszerváltás előtt készült kevés bűnügyi filmjeink egyik izgalmas darabja. A Nyom nélkül egyszerre nézhető a különféle rablások körül bonyolódó krimiként, illetve a kései Kádár-korszak általános kiábrándultságát erőteljesen megragadó közérzeti látleletként is. Ahogyan a jóval ismertebb, ma már kultikusnak számító Dögkeselyű esetében, úgy a műfaji motívumok mögött itt is a széteső szocialista rendszer nyomott hangulata kísért. Az ugyanabban az évben, de néhány hónappal később bemutatott Nyom nélkül 1982-ben százezer mozilátogatót vonzott. Fábry Péter ma már keveset emlegetett egyedi hangulatú krimije a hazai filmtörténet egy méltatlanul elfeledett különlegessége.


Egy emlékezetes jelenet 

A Nyom nélkül közönséget leginkább megosztó történetszála a különös rendőrségi nyomozás körül bonyolódik. A tanácstalan nyomozók nem a műfajban megszokott módon, azaz a helyszínek és szemtanúk kihallgatásával, hanem a hátrahagyott nyomok elemzésével keresik a tettest. A filmben nem tűnik fel a csavaros eszű detektív sem, helyette egy névtelenségbe burkolózó szürke kollektíva dolgozik az ügyön. A három, rendőr helyett inkább egyszerű hivatalnoknak tűnő férfi egy magas irodaépület jellegtelen folyosóján sétálgatva várja, hogy a titokzatos számítógép a betáplált adatok feldolgozása után kiköpje az elkövető nevét. A mindent rögzítő és számon tartó hatalom ötletével a Nyom nélkül egyértelműen megelőzte a korát. A nyomozás szinte teljes mellőzése ugyancsak merész ötlet, a film így szabálytalan bűnügyi filmes műfaji kísérletként is izgalmas.

Rendező

Fábry Péter (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)