A rajz- és a bábvilág eltérő dimenzióinak sokrétű játékán keresztül követjük nyomon egy válságba jutott kapcsolat újjászületését.
színes magyar animációs film, 2013, rendező: Vácz Péter
16 perc
Miről szól?
A Nyuszi és Őz egy barátság története, amelyet egy váratlan esemény alapjaiban felforgat. A gyermekrajzok egyszerűségét idéző két címszereplő kétdimenziós rajzolt világban éli vidám, gondtalan életét. Egészen addig, amíg Őz egy gyerekes veszekedést követően véletlenül meg nem pillant egy furcsa, addig számára ismeretlen formát, a bűvös Rubik-kockát, amelynek megszállottjává válik, és teljesen elhanyagolja Nyuszit. Egy újabb fordulat következtében ő maga is térbelivé válik, és innentől kezdve báb Őz és rajzolt Nyuszi két külön dimenzióban kénytelenek létezni és összehangolni új életüket.
Miért különleges?
A Nyuszi és Őz az animációs film médiumát, a film technikai, formai jegyeit elvont narratív eszközként alkalmazza. A cselekménybeli konfliktust, a két karakter érzelmi és szellemi eltávolodását, a megszokottat hirtelen felváltó ismeretlen állapotát fizikaivá teszi, amikor a film első felét uraló és a szereplők számára otthonos 2D síkját a bábanimáció 3D-s terével váltja fel.
Hogyan készült?
Noha a két főhős története az absztrakt formai játéknak köszönhetően rendkívül elvontan és univerzálisan ragadja meg egy kapcsolati konfliktus mibenlétét, a Nyuszi és Őz történetét a rendező Vácz Péter saját életéből merítette. Egy korábbi párkapcsolatában a barátnőjével való közös élmények játékos illusztrálására használta a két állatkaraktert, akik a film két főszereplőjeként keltek önálló életre.
Vácz Péter filmje a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán diplomafilmként született meg. A forgatókönyvfejlesztés és az animálás során a rendezőt alkotótársként csoporttársa, Bertóti Attila (Ariadné fonala, 2009; Mese, 2014) segítette. Ugyan a szöveg nélküli film a tagolt emberi beszédet nélkülözi, a karaktereket profi bábszínészek (Mórocz Adrienn, Czupi Dániel) szinkronizálták, akik szótagolatlan hangokkal, kisgyerekes gagyogással és kacagásokkal kommunikálnak egymással.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Ezt a filmet
nem túlzás a modern magyar animációs filmnyelv alapvetéseként számon tartott A ceruza és a radír párdarabjaként említeni.
Mindkét film a technika formai jegyeit elvontan, a cselekménybe ágyazva alkalmazza, és egy válságba került barátság univerzális, elvont történetét a gyermekfilmek egyszerű, eltisztult, sallangmentes vizuális világába helyezi. A rendező Magyarországon úttörő volt abban, hogy animációs diplomafilmje utóélete köré tudatos online marketingkampányt épített fel, amely azóta széles körben bevett gyakorlattá vált más pályakezdő filmesek körében. A közösségi médiában külön oldalt készített a filmnek és saját rendezői portfoliójának, a film százas nagyságrendű fesztiválnevezését szinte teljesen egyedül menedzselte. Ennek is köszönhető, hogy a Nyuszi és Őz több mint 300 fesztiválon szerepelt világszerte, amelyeken több mint 120 díjat és elismerést zsebelt be, és ez a film volt az első MOMÉ-s diplomafilm, amelyet Annecyban díjaztak (a gyermekzsűri-díját kapta meg).
Erre figyelj!
A film eltérő dimenziókban játszódó jelenetei tele vannak olyan, a cselekménybe ágyazott helyzetkomikummal, amelyek az animáció médiumával, a sík rajz és a bábtér formai jegyeivel játszanak. Hogy Nyuszi kétdimenziós rajzként is beléphessen a háromdimenziós térbe, Őz a kontúrvonalai mentén kivágja a rajzlapból; amikor Nyuszi elázik a viharban, rajzvonalai elmosódnak, teste összegyűrődik, a szél vitorlaként belekap, Őz felgöngyöli mint egy plakátot, és hóna alatt hazarohan vele, otthon egy hajszárítóval szárítja meg, a grafit pacákat pedig kiradírozza.
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Molnár Judit Anna: Vácz Péter: Viszem a csellómat és megtanulok franciául. Filmhu, 2013