Passió Rimócon

 
A passióéneklés évszázados népi szokását a magyar reneszánsz és barokk oltárszobrok képei kísérik. Lakatos Vince néprajzi dokumentumként is értékes költői rövidfilmje.

fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1968, rendező: Lakatos Vince

forgatókönyvíró: Lakatos Vince, dramaturg: Vitéz Gábor, operatőr: Vancsa Lajos, Lakatos Iván, vágó: Lakatos Vince, hangmérnök: Novák Gyula, 20 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A modern életforma térhódításával az egyházi ünnepek évszázados szokásai végleg eltűnőben. A Nógrád megyei Rimócon azonban még él a passióéneklés régi népi hagyománya. Nagypénteken a palóc falu tradicionális viseletbe öltözött kórusa Krisztus szenvedéstörténetét adja elő. A férfiakból és nőkből álló kórus, illetve a szólóénekesek arcképeit a magyarországi barokk templomi faszobrászat legszebb alkotásai ellenpontozzák.

Mitől különleges?

A passió Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának története. A passiójátékok ezt az eseménysort jelenítik meg, az utolsó vacsorától egészen a test sírba tételéig. Maga a passió a keresztény vallás főbb kérdéseit párbeszédes formában dramatizáló középkori misztériumjátékokból alakult ki. Énekes előadása fokozatosan terjedt el. A késő középkorban a városok gazdagodó polgársága már látványos tömegdrámaként vitte színre. A passió ünnepélyes előadása később is szokás volt, különösen a népi játékok keretében. A hosszú évszázadokra visszanyúló hagyomány ezeken keresztül maradhatott fent. Lakatos Vince néprajzi dokumentumként is értékes rövidfilmje olyan különleges egyházi eseményt örökít meg, mely népi operaként is nézhető.

A Passió Rimócon az eredeti passiójáték hangját használja.

Az emelkedett szertartást intim közelségbe hozza,

az éneklő arcokon keresztül a befelé fordulás, az áhítat apró emberi rezdüléseit mutatja meg. Közben a középkori magyar faszobrászat passiójeleneteket ábrázoló remekműveit láthatjuk. Az értékes művészeti alkotások szép felvételei összefonódnak a kórus előadásával. A zene, a szobrok, a népi hagyományok és az emberi arcok megbonthatatlan egységbe forrnak.

Az áhítat apró emberi rezdüléseit mutatja meg

Hogyan készült?

Lakatos Vince 1907-ben született Arad mellett. A családjával még kisgyermekként költöztek Kiskunhalasra. Eredetileg jogászként végzett, a harmincas évektől újságíróként dolgozott. Írásai különféle helyi és országos lapokban jelentek meg. A második világháborút követően a Híradó és Dokumentumfilmgyár, majd az ebből megalakuló Budapest Filmstúdió munkatársa. Rengeteg ismeretterjesztő és oktatási anyagot készített, filmjei főként az alföldi tájat és az ott élők hétköznapjait, népművészetét mutatták be.

A film egyik operatőre Vancsa Lajos, aki számtalan tudományos-ismeretterjesztő filmet fényképezett. Legismertebb munkái a Magyarország szépségeit bemutató természetfilmek, de a képzőművészi témájú munkái szintén komoly elismerésekben részesültek. A másik operatőr a rendező fia, Lakatos Iván, aki többek között olyan nagyjátékfilmekben dolgozott, mint a Hideg napok vagy a Kojak Budapesten (1980).

A Passió Rimócon képein a kassai Szent Erzsébet-székesegyház főoltárán látható szobrok is feltűnnek. Ezek a felvételek 1968-ban készültek, épp azokban a napokban, amikor a szocialista országok katonai csapatai bevonultak Csehszlovákiába. A prágai tavasz erőszakos leverésével kapcsolatban szigorú hírzárlat volt érvényben, és természetesen a határon sem lehetett egyszerűen áthajtani. A stábnak csak komolyabb nehézségek és kalandok árán sikerült visszajutnia Magyarországra.

A rövidfilmben hallható kórusmű karnagya Varga János, aki 1961-től volt kántor Rimócon, és nyolcvantagú kórust szervezett. A ma nagyjából ezernyolcszáz lakosú Rimóc község Nógrád megyében található, nem messze a világszerte ismert Hollókőtől. A térség gazdag népi kultúráját számos néprajzkutató vizsgálta, az itteni népszokások számos mozgóképen feltűnnek. Ezek egyik legismertebb példája Szőts István rövidfilmje, a Kövek, várak, emberek.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Lakatos Vince rövidfilmje egy eltűnőben lévő különleges népszokást rögzít, miközben a magyar reneszánsz és barokk gyönyörű oltárszobrait is megörökíti. A Passió Rimócon már önmagában ezért fontos mozgóképes dokumentumunk, finom költőiségével és mély humánumával azonban jóval túlmutat az ismeretterjesztésen. A mű sikerrel szerepelt a legkülönfélébb tematikus filmfesztiválokon. A Magyar Televízió rendszeresen műsorára tűzte.


Egy emlékezetes jelenet 

Az Újszövetség szerint az utolsó vacsora elfogyasztása után Jézus a Getszemáni-kertbe ment imádkozni. A tanítványait arra kérte, virrasszanak vele, ők azonban elaludtak. Ekkor történik meg a keresztény vallás egyik legfontosabb mozzanata: Júdás kisebb sereggel érkezik, és egy csókkal elárulja Jézust. A drámai eseményeket felidéző éneket, illetve a Júdást megszemélyesítő férfi rövid szólóját a példázatot hallgató asszonyok megrendült arcai kísérik. A konkrét előadást a jelenetet ábrázoló szobrok és az énekeskönyv szövegét kísérő göcsörtös ujj lírai képei egészítik ki.

A rendező

Lakatos Vince (MTI Fotó: Keleti Éva)