Puskás Hungary

 
Összefoglalható-e a legismertebb magyar élete és karrierje két órában? Almási Tamás megkísérelte a lehetetlent.

színes magyar dokumentumfilm, 2009, rendező: Almási Tamás

forgatókönyvíró: Almási Tamás, operatőr: Tóth Zsolt, Beck György, Dala István, Bánk Szabolcs, vágó: Hargittai László, zene: Dés László, szereplők: Franz Beckenbauer, Buzánszky Jenő, Alexander Chapman Ferguson, Grosics Gyula, Gyarmati Dezső, Lakatos Ernő, producer: Hollósi G. Zsuzsanna, Varga Gábor, Neményi Ádám, Kaszás Géza, gyártó: Filmplus Kft., RTL Klub, Next Station Filmproductions, 117 perc 

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Portréfilm minden idők egyik legsikeresebb labdarúgójáról, az Aranycsapat kapitányáról, a magyar válogatott, a Budapest Honvéd és a Real Madrid legendájáról, Puskás Öcsiről.



Mitől különleges?

A 2006-ban elhunyt Puskás Ferenc nemcsak a legeredményesebb magyar futballista, de sokak szerint máig ő a legismertebb magyar a világon. Népszerűségét annak köszönheti, hogy miután idehaza mindent elért – ötször nyerte meg a bajnokságot a Budapest Honvéd színeiben, olimpiai aranyérmet szerzett, majd világbajnoki döntőbe vezette a válogatottat –, 1956-os emigrációját követően bejárta szinte az egész világot. A Real Madridnál töltött kilenc év alatt a spanyol bajnokságot ötször, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját háromszor nyerte meg, majd visszavonulását követően edzőként megfordult az Egyesült Államokban, Kanadában, Görögországban, Chilében, Szaud-Arábiában, Egyiptomban és Ausztráliában is, hogy végül 1991-ben hazatérjen Magyarországra.

Ennek a legendákkal övezett kalandos életútnak az összefoglalására az az Almási Tamás vállalkozott, akitől látszólag távol áll a posztumusz portréfilm műfaja. A legtöbb munkájában (Ózd-sorozat, Ítéletlenül, Sejtjeink, 2002) hétköznapi embereket követ szociológiai és humanista alapállásból, akár hosszú éveken át. Ezekhez a filmekhez képest a Puskás Hungary vállaltan egyszerű, szabályos életútfilm, amely a gyerekkortól indulva idézi fel a főhős életének és karrierjének fontosabb állomásait. A források közt a temérdek archív felvétel mellett Puskás saját önéletírása is szerepel Csuja Imre tolmácsolásában, a rokonokon, a pályatársakon és a legnagyobb sztárokon – az Aranycsapat még élő tagjai, Di Stefano, Pele, Beckenbauer, Platini, Sir Alex Ferguson – kívül Almásiék többek közt a gyerekkori barátokat, Puskás spanyol házvezetőnőjét, illetve a görög és az ausztrál tanítványait is megszólaltatták.

A Puskás Hungary látszólagos eszköztelensége mögött ugyanakkor komoly szerkesztői, dramaturgiai munka van. Úgy kellett Puskás eseménygazdag életének összes jelentős pillanatáról, a személyét övező legendákról, ellentmondásokról beszámolni, illetve a történelmi-politikai viszonyokat érzékeltetni, hogy egyrészt ne legyen túlzsúfolt és zavaros az anyag, másrészt a laikus néző is eligazodhasson benne. Almási ezt a vállalását maximálisan teljesítette.

Hogyan készült?

Almási, pályája során először, produceri felkérésre dolgozott. Címnek eredetileg „Az igazi Puskás”-t szánta, majd megváltoztatta, amikor világossá vált számára, hogy a filmből mindenképp egy szubjektív portré fog kirajzolódni. Amint egy interjúban megfogalmazta, célja „az emberből, akit a világon a leginkább azonosítanak Magyarországgal, egy szerethető, minden szempontból hiteles hőst formálni, akit vélhetően ezért még jobban fognak szeretni a határon túl is, meg itthon is”.

Segítőivel együtt éveken át kutatott, magánlevelek, titkosszolgálati jelentések, korabeli sporthíradók, fotók és újságcikkek sokaságát ásták elő. Digitális utómunkára is szükség volt, a fotók egy részét 3D-effekttel látták el, és a régi meccsfelvételekbe is bele kellett nyúlni, hogy ne csak totálban, de közelebbi képkivágatban is láthatóak legyenek a játékosok. A négy éven át készült film költségvetése 110 millió forint volt, de ennek jelentős része a jogdíjakra ment el. A két és fél éves forgatás nagyobb része – a rendezőt is beleszámítva – három fő részvételével zajlott.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A legismertebb magyar mítosza miatt Almási portréfilmje akkor is megkerülhetetlen és hiánypótló alkotás lenne, ha a rendező nem lelkiismeretesen, precízen és kiváló arány-, illetve tempóérzékkel készítette volna el. A Puskás Hungary a futballrajongókon túl ajánlható annak is, aki meg szeretné érteni, hogy miért pont Puskás Öcsiből vált példakép és népi hős – nemcsak Magyarországon, de mindenhol, ahol megfordult. 

Története azért is izgalmas, mert – ahogy a rendező fogalmaz, – „sorsa magába foglalja a 20. század viharos európai és magyar történelmét.”

A Puskás Hungary a 41. Magyar Filmszemlén a kritikusok díját és a legjobb dokumentumfilm díját kapta megosztva – Almási hatodik alkalommal vehette át ezt az elismerést –, továbbá fődíjjal jutalmazták a valladolidi és a vukovari filmfesztiválon is. A közönség is hálásan fogadta a filmet: a Puskás Hungary lett a legnézettebb dokumentumfilm a rendszerváltás óta.

Egy emlékezetes jelenet 

Puskás Öcsi emigrálása után 25 évvel, 1981-ben lehetőséget kapott rá, hogy hazalátogasson. Az egész országot lázban tartó eseményt Surányi András kamerája a madridi reptértől a Népstadionban játszott öregfiúk-mérkőzésig végigkísérte, és beillesztette Aranycsapat (1982) című dokumentumfilmjébe. Almási ezeket a képsorokat veszi kölcsön, amikor idáig jut Puskás történetében. A könnyeivel küzdő legenda látványa Surányi filmjében is megrendítő, a Puskás Hungaryben viszont – végigkövetve Öcsi szemszögéből az emigráció éveit – még jobban átérezzük az örömét és a fájdalmát.

Ezt is nézd meg!

A Helsinki Olimpiáról hazatérő sportolók köszöntése, 1952. augusztus, MFH 33.

Az 1952-1984 közötti időszakból összesen 202 sporthíradó nézhető meg a Filmhíradók Online-on!

A rendező

Almási Tamás a 8. Jameson Cinefest zsűritagjaként (MTI Fotó/ Vajda János)

Plakátok

Puskás Hungary plakát (forrás: IMDb)