Szaffi

 

A Jókait adaptáló romantikus film a Dargay-mesékre jellemző módon bővelkedik a kedves állatfigurákban, az elrajzolt emberszereplőkben és a kacagtató párbeszédekben.

színes magyar animációs film, 1984, rendező: Dargay Attila

író: Jókai Mór, forgatókönyvíró: Dargay Attila, Nepp József, Romhányi József, operatőr: Henrik Irén, Lossonczy Árpád, vágó: Hap Magda, hangmérnök: Bársony Péter, 80 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

  

Miről szól?

A Szaffi egy romantikus történet, amely Botsinkay Jónás felnövését követi nyomon. A film cselekménye a 18. század elején, a török hódoltság végnapjaiban kezdődik. Ahmed pasa feladja Temesvárt az osztrák császári seregek elleni ostrom során, kincseit magyar barátja és szövetségese, báró Botsinkay Gáspár birtokán rejti el. Ezután a két férfi kisgyermekeikkel a megáradt folyón a Fekete-tenger felé elmenekülnek az osztrák kézre került országból. A pasa újszülött lányát, Szófiát elsodorja az ár, őt a jóságos cigányasszony, Cafrinka találja meg és neveli fel Szaffiként. Az Oszmán Birodalom fővárosába, Isztambulba emigráló Botsinkay Gáspárt tömlöcbe vetik, miután meghal, kisfiát, Jónást vándorcigányok veszik pártfogásba. A cigányok közt sudár legénnyé növekedő nemesi úrfi visszatér szülőföldjére, ahol visszaszerzi apja romhalmazzá vált birtokát – rajta az elrejtett kinccsel és a lápi kunyhóval, amelyben Cafrinka anyó a gyönyörű, ébenhajú fiatal lánnyá cseperedett Szofi/Szaffival él. Ugyan születésükkor a két gyermeket szüleik egymásnak szánták, a fiút sokáig elvakítja a kincs rejtekhelyének felkutatása, és Szaffit varázserejű macskaboszorkánynak hiszi. Ebből számtalan félreértés fakad, ám végül a fiatalok kalandos úton egymásba szeretnek.

Miért különleges?

Dargay rajzfilmje kifejezetten gyermekbaráttá teszi Jókai fordulatokban gazdag romantikus kisregényét, amely eredetileg több elemében is komor, tragikus. Jókainál Botsinkay Jónást grúz anyja egymaga neveli fel; Jónás hazatérte után nem sokkal Cafrinkát megkínozzák és boszorkányság vádjával máglyán elégetik (a filmben a boszorkányégetés csak fenyegetésként jelenik meg). A film cselekményének elején kiemelten hangsúlyos Jónás élete a cigányok között (ami a regényben csak egy félmondatos utalásként hangzik el), amelyet a rendező édesapja, Dargay Bertalan orosz hadifogságból való szabadulása inspirált, aki egy magyar cigánykaraván segítségével jutott haza Szibériából Magyarországra, akikkel több mint egy évig vándorolt. 

A Nepp József és Romhányi József párosa által jegyzett párbeszédekben hemzsegnek az anakronisztikus kiszólások,

mint amikor Puzzola a saját munkaköri bemutatkozásában az okirathamisítás és méregkeverés mellett a filmkritikaírást is felsorolja, vagy amikor a magát megadó török várőr az osztrák katonával rossz németséggel közli, hogy „Nichts deutsch, nur ein Gastarbaiter”. A film kísérőzenéjét Daróci Bárdos Tamás A cigánybáró című, 1885-ös romantikus Strauss-operett alapján írta, amelyet szintén Jókai Mór kisregénye ihletett.

Első látásra beleszeret a néző

Hogyan készült?

A Szaffi Dargay első olyan filmje, amelyben a főszereplő párost, Jónást és Szaffit hagyományos módon kellett megrajzolni, hogy minél rokonszenvesebbnek lássa őket a néző. Dargay erről így mesélt a film készítése közben: „A tőlem megszokott kis, torz figurák nem juthatnak szóhoz. Szaffinak, ennek a kis cigány-török-macskalánynak olyannak kell lennie, hogy a nézők, gyerekek és felnőttek egyaránt első látásra »beleszeressenek«.” Azok a humorosan stilizált figurák, akik Dargay cseppet sem romanticizáló grafikai stílusára jellemzőek, a mellékszerepekben tűnnek fel, többek között ilyen a meglehetősen ostoba, dühtől fortyogó Feuerstein kormányzó és ármányos talján segédje, Puzzola, Loncsár, a sertéskupecből lett kapzsi földesúr és nagyravágyó, malacképű lánya, Arzéna, valamint Temesvár bumfordi török várőrei és a várat ostromló túlbuzgó császári katonák serege. A film – a Macskafogó mellett – a Pannónia első koprodukciós rajzfilmje volt, amelynek finanszírozásába a magyar állam mellett a Kanadába disszidált magyar Séfel József által alapított Sefel Pictures, illetve a Pumukli (Meister Eder und sein Pumuckl, 1979–1988) sorozatot jegyző stúdió, a Manfred Korytowsky vezette müncheni Infafilm is beszállt.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Szaffi Dargay Attila harmadik nagysikerű mesefilmje, amely a magyar filmek klasszikus irodalmi adaptációs hagyományát erősíti. Míg Jankovics Marcell klasszikus irodalmi műveket adaptáló munkái (János vitéz, 1973; Az ember tragédiája, 2011), vagy Gémes József Toldi-adaptációja, a Daliás idők (1984) formailag szokatlan, újító módon ültették át az irodalmi szöveget animációs filmre, és célközönségük az idősebb gyermekek, fiatal felnőttek, addig Dargay az életművére és alkotói hitvallására jellemzően a kisebb gyermekek számára teszi fogyaszthatóvá a konvencionális módon ábrázolt történetet, amelyben kitüntetett szerepe van a komikus karaktereknek és a mulattató párbeszédeknek.


Egy emlékezetes jelenet

Jónás úrfi jellemrajzának legfőbb motívuma a naivitás és a jóhiszeműség. A cselekmény tetőpontjáig abban a hiszemben él, hogy Feuerstein kormányzó és segédje, Puzzola az ő jóakarói, így a Botsinkay kastélyrom szemrevételezésekor nem veszi észre, hogy az álruhás Puzzola orvul az életére próbál törni. Az is ekkor válik meggyőződésévé, hogy a kastély melletti, lápi viskóban élő Szaffi, Cafrinka anyó fekete macskája és fekete hajú lánya egy és ugyanaz, csak varázslat hatására vált alakot. Noha Szaffi főhősei emberszereplők, Dargay bevallottan legszívesebben állatfigurákat tervezett, amelyeket e filmjében is szép számmal felvonultat: ilyen Dzsinn, Jónás bárgyú ábrázatú lova, vagy a Cafrinka anyó által pártfogolt kedves és esendő kisállatok serege.

Olvass tovább!

MMA Lexikon

Ezt is nézd meg!

A rendező

Dargay Attila (forrás: Henrik Irén)

Tudtad?

Ember és állat felcserélhetőségének motívuma az egész filmben végigvonul. Erre Szaffi esetében azzal is rájátszottak, hogy a bájosan nyávogó macskát is a lányt szinkronizáló színésznő, Pogány Judit szólaltatta meg.

Plakát

(forrás: NFI)