Szent Péter esernyője

 
Bán Frigyes Mikszáth-adaptációja az első magyar-csehszlovák koprodukció. A romantikus történet forgatása szokatlan kihívás elé állította a színészeket.

színes magyar játékfilm, 1958, rendező: Bán Frigyes

társrendező: Vladislav Pavlovič, író: Mikszáth Kálmán, forgatókönyvíró: Bán Frigyes, Apáthy Imre, operatőr: Illés György, Jozef Ružička, vágó: Kerényi Zoltán, Bencic Alfréd, zeneszerző: Šimon Jurovský, főszereplők: Pécsi Sándor, Törőcsik Mari, Karol Machata, Psota Irén, Rajz János, Samuel Adamčík, 86 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A történet 1873-ban, Besztercebányán kezdődik. Az idős Gregorics Pál (Rajz János) kirekeszti kapzsi testvéreit a végrendeletéből, vagyonát házasságon kívül született fiára, Wibra Gyurkára hagyja. Maradék ingóságait elárverezik, piros esernyője egy zsibárushoz kerül, aki később, Glogován járva, ezt az ernyőt helyezi egy őrizetlenül hagyott csecsemő, Veronika felé, hogy megvédje az esőtől. A kisbabát a bátyja, a település új plébánosa, Bélyi János (Pécsi Sándor) neveli fel, az ernyőt pedig, amely a falubeliek szerint Szent Péter ajándéka, a templomban helyezi el mint ereklyét. Hosszú évek telnek el, és az immár felnőtt Wibra Gyuri (Karol Machata) elindul, hogy megkeresse az ernyőt, amelynek a nyele állítólag értékpapírokat, apja örökségét rejti. A véletlennek köszönhetően megismerkedik a már szintén nagykorúvá érett Veronikával (Törőcsik Mari), és miután megtudja, hogy a lány hozománya az ernyő, hevesen udvarolni kezd neki.

Mitől különleges?

Az 1895-ben kiadott Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán egyik legkedveltebb regénye, amely az író legtöbb művéhez hasonlóan a szülőföldjén, Felvidéken játszódik. Népszerűségét jól jelzi, hogy a színpadi feldolgozások mellett három filmadaptáció is készült belőle. Az első még 1917-ben, a később világhíressé váló Korda Sándor rendezésében, a második, amelyben Básti Lajos alakította a főszerepet, 1935-ben.

A legismertebb, 1958-as verzió különlegessége, hogy magyar-csehszlovák koprodukcióban, eredeti helyszíneken forgott.

Mikszáth regénye a romantikus és a detektívműfajokból merít, az író tapasztalatain alapuló helyszín- és társadalomrajz ugyanakkor a realistább regényeket idézi. Az adaptációk azonban, beleértve Bán Frigyes és a társrendezőként feltüntetett Vladislav Pavlovic verzióját, inkább a műfaji elemekre koncentrálnak. A felvidéki miliő náluk a leghitelesebb, de így is csak egzotikus kulisszaként szolgál. Bán, illetve a forgatókönyvet vele együtt jegyző Apáthi Imre – talán a könnyebb befogadhatóság érdekében – a regény időfelbontásos cselekményét is egyszerűsíti: amíg Mikszáth fordított időrendben mesél, addig az adaptáció történetvezetése lineáris, Gregorics halálától jutunk el a fiatalok egymásra találásáig.

Az autentikus helyszíneken túl a Szent Péter esernyőjének lenagyobb erénye a kiváló színészválasztás. Törőcsik Mari, aki a két évvel korábban bemutatott Körhinta sikerének köszönhetően az egyik legígéretesebb fiatal magyar színésznőnek számított, Veronika szerepében tökéletesen hozza a kedves és ártatlan naivát, míg Gyurit a kifogástalan megjelenésű Karol Machata, a pozsonyi Nemzeti Színház művésze alakítja, de emlékezetesek Pécsi Sándor és Psota Irén komikusabbra hangolt figurái is.

Tökéletesen hozza a kedves és ártatlan naivát

Hogyan készült?

Az első magyar-csehszlovák koprodukció forgatása szokatlan kihívás elé állította a színészeket: szerepeiket mind magyarul, mind szlovákul el kellett játszaniuk, hogy a szájmozgás a magyar és a szlovák változatban egyaránt megfeleljen a hangnak; a felkészüléshez nyelvtanár segítségét is igénybe vették.

A belső felvételek a Hunnia Filmstúdió műtermében készültek, a külső forgatást 1958 júniusában kezdték meg Pozsonyban, ahol a Besztercebányán játszódó jeleneteket rögzítették, míg a regénybeli fiktív Glogovát néhány Selmecbánya-környéki falu helyettesítette. A filmet végül még ugyanezen év karácsonyakor bemutatták, egyszerre három városban, Budapesten, Pozsonyban és Prágában. Magyarországon végül összesen 3 és fél millióan váltottak rá jegyet.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Bán Frigyes legismertebb filmje, a szocialista ideológia mellett vállaltan elkötelezett, nemzetközi sikert arató Talpalatnyi föld után több klasszikus regény adaptációját is elkészítette (Úri muri, Szegény gazdagok), megelőzve és megelőlegezve Várkonyi Zoltán és Gertler Vikor hatvanas években bemutatott nagyszabású kosztümös filmjeit. A Szent Péter esernyője is ebbe a sorba illeszthető be, és ugyan nem olyan kiemelkedő munka, mint a Talpalatnyi föld, a humanista alapállású Bán hitelesen jeleníti meg a hasonló értékeket közvetítő Mikszáth világát.


Egy emlékezetes jelenet

A Szent Péter esernyője sem dramaturgiai, sem filmnyelvi újításokban nem bővelkedik – egyetlen jelenetet leszámítva. Wibra Gyuri lefekvéshez készülődik, amikor megjelenik előtte Szent Péter, és felajánlja neki, hogy írásos nyilatkozatban igazolja, nem az övé a szóban forgó esernyő. A következő pillanatban Wibra már egy képzeletbeli esküdtszék előtt áll ügyvédi minőségében, és saját magát védi. Az epizód előrevetíti Gyuri belső konfliktusát: döntenie kell az öröksége és Veronika szerelme között. Az álomban a lány is feltűnik, az ébredés ellőtti pillanatban azonban már másnak a hangján szólal meg. Ez a poén azóta már elcsépelté vált, de ekkor még meglepetésként érhette a közönséget. A jelenet szürreális hangulatát úgy teremtette meg Illés György operatőr, hogy túlexponálta a helyenként szándékosan homályos, elmaszatolt képeket, mintha a néző is Gyurka álmában lenne.

Tudtad?

Veronika szerepét eredetileg a korszak másik népszerű fiatal színésznőjére, Krencsey Marianne-re osztották. A film előkészítéséről tudósító Hétfői Hírek 1958. május 26-i számában már tényként közölték, hogy ő alakítja a főszerepet, a helyét később mégis Törőcsik Mari vette át.

Plakát

Tervező: Hajnal Gabriella (forrás: NFI)