A magyar film egyik legszebb alkotása a történelmi-társadalmi érdeklődés és a szubjektív nézőpont szintézise. A szereplők intim világa a történelem viharaival dacol.
fekete-fehér magyar játékfilm, 1970, rendező: Makk Károly
író, forgatókönyvíró: Déry Tibor, operatőr: Tóth János, főszereplők: Darvas Lili, Törőcsik Mari, Darvas Iván, Bitskey Tibor, Szakács Eszter, Orsolya Erzsi, 98 perc, felújítás: 4K restaurált
Miről szól?
Fiatal feleség (Törőcsik Mari) várja haza a férjét (Darvas Iván). A férfi politikai elítélt, a nő élete emiatt egyre nehezebb. Lelkiismeretesen gondozza az anyósát (Darvas Lili) és próbálja fenntartani a normalitás látszatát. Elhiteti az idős, ágyhoz kötött asszonnyal, hogy a fia Amerikában forgat, és hamarosan hazaérkezik. A két nő között sajátos kötelék szövődik, egymásban táplálják a reményt. A férfi váratlanul amnesztiával szabadul, és elindul haza.
Mitől különleges?
A Szerelem a magyar filmtörténet egyik legszebb alkotása.
A lineáris elbeszélést folyamatosan megtörik a szereplők belső gondolatai és emlékei. A film nagyrészt egyetlen térben, az idős asszony szobájában játszódik, tele régi tárgyakkal, fényképekkel. A századforduló nagypolgári esztétikája az ötvenes évek rideg valóságával ütközik.
A két, egymástól nagyon különböző nő között a szeretett férfi hiánya a híd. A költői képzettársítások, a gyors vágások az emlékezés és az álom logikáját követik. Jelen és múlt, valóság és fantázia keverednek, tökéletesen árnyalva a politikai helyzetből fakadó drámai alaphelyzetet. A lírai képek, a tudat működését visszatükröző bevillanások és hanghatások, az aprólékos környezetábrázolás segítségével a film közel hozza a szereplőket. Mintha egy időn és téren túli, különös hangulatú helyre kerülnénk, ahol az epizódokban csepegtetett információkból nekünk kell összeraknunk a teljes történetet. A rendező Makk Károly az operatőr Tóth János hathatós közreműködésével nagyon intim világot teremt, ami dacol a kegyetlen külvilággal. A férfi és a két nő szoros háromszögét nem kezdheti ki a diktatúra. A film nagy emberi érzelmekről és az elmúlásról mesél, bármiféle giccs vagy pátosz nélkül. A Szerelem az emberi tartás és a hűség erejét, az elnyomással szembehelyezkedő egyént élteti.
Hogyan készült?
Makk Károly a hatvanas évek elejétől szerette volna Déry Tibor elbeszéléseit megfilmesíteni. A forgatókönyv a Szerelem és a Két asszony című novellákat kapcsolta össze. Az '56 után bebörtönzött író személye és a kényes téma miatt a film végül csak 1970-ben készülhetett el. A főszerepet játszó Darvas Iván a forradalomban való részvétele miatt a valóságban is ült börtönben. A forgatáson az egykori börtönőrével is találkozott.
Jelmeztervből jelmez
Jelmeztervező: Katona Piroska
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A Szerelem a magyar film „láthatatlan” korszakhatárának egyik emblematikus alkotása. A politikai vonatkozásokkal Makk Károly a hatvanas évek történelmi-társadalmi érdeklődésű hagyományait folytatja, de az egyéni nézőpontok szubjektív, költői kiemelésével új irányokba indul. A film számos nemzetközi elismerés mellett 1971-ben elnyerte a cannes-i zsűri díját, 2016-ban pedig újra bemutatták a nívós fesztiválon. A szakma hazai képviselői 2000-ben beválasztották minden idők tizenkét legjobb magyar filmje, az „Új Budapesti Tizenkettő” közé.
Egy emlékezetes jelenet
A fiatal asszony, hogy elterelje az anyósa figyelmét, egy régi kedves emlék felidézésére kéri. Különös összhang, egyfajta játék alakul ki közöttük. Az idős nő nagyon is tudatában van, miért mesélteti a menye a történetet, a tiltakozása ellenére mégis örömmel beszél a fiáról. Az emlékezés csapongó, erősen személyes folyamatát Tóth János gyönyörű képei, a szabad asszociációkat beindító vágások adják vissza.
Ezt is nézd meg!
A Szerelem nemzetközi premierjét 1971-ben tartották a Cannes-i Filmfesztiválon, ahol elnyerte a zsűri díját. 45 évvel később, 2016-ban a Filmarchívum által teljeskörűen restaurált változat tért vissza Cannes-ba, ahol immár a klasszikus szekcióban mutatták be (Cannes Classics), Makk Károly bevezetőjével:
Kapcsolódó filmhíradók
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Maár Gyula: Költészet a hiteles részleteken túl, Jegyzetek a Szerelem forgatásáról. Filmkultúra, 1970/6, 14-20.
Sükösd Mihály: A szabad asszociációk átgondolt rendje, Szerelem. Filmkultúra, 1970/6, 21-24.
Gelencsér Gábor: Miért szép? A Szerelem és a hetvenes évek magyar filmművészete. Metropolis, 1999/3.