Miről szól?

Balogh Gáspárné (Vágóné Margit) egész életében a Pálossy uradalomban szolgált. Halála után fia, Péter (Páger Antal) ígéretet kap a gróftól (Somlay Artúr), hogy megtarthatja anyja cselédlakását, ahol leendő feleségével, Sós Juliskával (Bordy Bella) szeretne együtt élni. A lányra azonban szemet vet a gróf fia, Béla úrfi (Várkonyi Zoltán) is, aki a visszautasítást követően, bosszúból, elbocsátja Pétert az uradalomból. A gróf azonban közbelép, mert megtudja, hogy Péter valójában az ő törvénytelen fia.

Mitől különleges?

A harmincas évek második felétől 1943-ig készültek Magyarországon az úgy nevezett „népi filmek”. Az elnevezés nem a témájukra utal, hanem arra, hogy ezek a filmek a népi mozgalom jobbszárnyának eszmeiségét vitték tovább, az uralkodó politikai kurzus preferált ideológiáját jelenítették meg. A társadalmi megújulást a hagyományos polgárság radikális átalakításával képzelték el. A tisztességesnek és becsületesnek láttatott, konzervatív értékeket közvetítő paraszti világot állították szembe a züllöttnek és korruptnak ábrázolt modern életformával. Ezt az ideológiát jeleníti meg Bánky Viktor filmje is. Péter derék, dolgos ember, egyetlen vágya, hogy családot alapíthasson a szülői házban, míg féltestvére, a gazdag Béla úrfi a munka helyett a kicsapongást választja, léha, városi nőkkel tölti az idejét, és elkártyázza a családi vagyont. Lelki romlottságához, szimbolikus módon, testi betegség is párosul: tüdőbajban szenved.

A Szerető fia, Péter valós társadalmi problémákat is érint, a parasztság elszegényedését, az egygyerekes családmodell csapdáit és a tarthatatlan földhelyzetet, de a feszültséget tompítja is azáltal, hogy – hasonlóan a népi filmek többségéhez –, a felsőbb osztály egyik képviselőjét is pozitívan ábrázolja. Pálossy gróf maga is szenved attól, hogy Béla fia felelőtlenül bánik az apai örökséggel, és már azelőtt Péterben látja megtestesülni az általa is vallott értékeket, hogy tudomást szerezne a rokoni kötelékről. A fináléban Bélának is megadatik a jó útra térés lehetősége: miután autóbalesetet szenved, vérátömlesztésre lesz szüksége, és egyedül a féltestvére hajlandó segíteni rajta, a romlatlan paraszti vér pedig szó szerint megtisztítja a tékozló fiút.

Város és falu szembeállítása 

Hogyan készült?

Bánky Viktor – a némafilmsztár Bánky Vilma testvére – miután Berlint és Hollywoodot is megjárta, 1933-ban hazaköltözött és 1938-ig vágóként dolgozott. Szerepet vállalt a politikában, a szélsőjobboldali Turul mozgalom, majd a nyilas párt tagja lett. Filmrendezői karrierjében nagy szerepe volt a zsidótörvényeknek; 1939-ben a Színház- és Filmművészeti Kamarában aktív szerepet játszott a magyar filmszakma zsidótlanításában. A háborús évek legtöbbet foglalkoztatott rendezője lett, 21 filmet forgatott, ő készítette a korszak reprezentatív politikai propagandafilmjeit, köztük a kifejezetten antiszemita irányultságú Őrségváltást is. 1945-ben az Őrségváltás miatt a bíróság féléves börtönbüntetésre ítélte, 1948-ban elhagyta az országot, Münchenben halt meg 1967-ben. 

Bánky a Szerető fia, Péter főszerepére a hozzá hasonló világnézetű Páger Antalt kérte fel, akivel ez volt az ötödik közös munkájuk. Az operatőri feladatokat a legendás Hegyi Barnabás látta el, ő fényképezte az ugyancsak 1942-ben bemutatott Dr. Kovács Istvánt is.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Bánky filmjét 1943-ban, két héttel a bemutatója után levették a mozik műsoráról. A betiltáshoz hozzájárulhatott az is, hogy 1943 elején a Kállay-kormány szakított a németbarát politikával, a „vér és föld”-ideológiája így már aktualitását vesztette, de Nemeskürty István szerint a valódi ok az lehetett, hogy Várkonyi Zoltán „végtelenül ellenszenvesre formált meg egy léha földbirtokoscsemetét, utálatot keltve ezáltal a magyar úri osztály iránt”. A Szerető fia, Péter ugyanakkor épp ennek az aspektusának köszönheti, hogy a kommunista hatalomátvételt követően nem tűnt el a süllyesztőben, sőt a rendező többi népi filmjével együtt az ötvenes évek termelési filmjeinek előképeként is szolgálhatott.

Egy emlékezetes jelenet

Pálossy gróf felkeresi a cselédházból kiköltözni készülő Pétert, hogy közölje vele: ő az apja. A béres nem úgy reagál a hírre, ahogy az uradalom feje várná. Tehetetlen dühében törni-zúzni kezd, úgy érzi, bemocskolták anyja emlékét. A múlt titkainak felszínre kerülése a gróf jóságosnak láttatott karakterét is árnyalja, hiszen a múltban ugyanazt a bűnt követte el, amelyre most a fia is készül. A korabeli nemi viszonyokat, a nők alárendelt helyzetét ugyanakkor jól illusztrálja, hogy Péter a saját édesanyját hibáztatja, amiért annak idején engedett az erőszaknak.

A rendező

Bánky Viktor (forrás: Hangosfilm)
Filmjei a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Muskovszky László (forrás: NFI)