Szíriusz

 

Az első magyar sci-fi, a magyar Vissza a jövőbe, Karády Katalin főszereplésével.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1942, rendező: Hamza D. Ákos

író: Herczeg Ferenc, Földes Imre, forgatókönyvíró: Rákóczi Péter, operatőr: Icsey Rudolf, szereplők: Szilassy László, Karády Katalin, Baló Elemér, Déry Sári, Pethes Sándor, 105 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn


Miről szól?

A kalandvágyó gróf, Tibor Ákos (Szilassy László) egy átmulatott éjszaka után jelentkezik Sergius professzor (Baló Elemér) hirdetésére, aki azt állítja, feltalált egy időutazásra alkalmas gépet. A professzor és a gróf visszarepül Mária Terézia idejébe, ahol Tibor beleszeret a gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába (Karády Katalin).

Mitől különleges?

A Szíriusz az első magyar sci-fi, amely nemcsak a műfaj kevés hazai képviselőjére hatott, de különös módon

az amerikai sikerfilm, a Vissza a jövőbe egyes motívumait is megelőlegezte.

Bár Hamza D. Ákos filmjében nincs DeLorean, csak egy mókás minipropellerrel repülő helikopter, habókos tudós mindkettőben akad, a múltba visszamenő fiatal főhős pedig, ha nem is a saját édesanyjába, de a professzor egyik felmenőjébe szeret bele. A Szíriusz világviszonylatban is az elsők között alkalmazta az időutazás ötletét (Herczeg Ferenc regénye egy évvel megelőzte H. G. Wells Az időgép című írását, a Szíriusz pedig 18 évvel a belőle készült filmet, amit az első időutazós sci-fiként tartanak számon), sütötte el az erre építő sci-fik visszatérő poénjait (a jelenben hétköznapi árucikk, például a gyufa vagy a cigaretta a múltban szenzációt vált ki), dolgozta ki azok szabályrendszerét (a hősnek nem szabad megváltoztatni a múltat), és játszott el a lehetőséggel, hogy az egész időutazás (részeg) álom volt csupán.

Az első magyar sci-fi

Hogyan készült?

Hamza D. Ákos a negyvenes évek egyik legsikeresebb és legtermékenyebb magyar rendezője volt. Nevéhez olyan klasszikusok fűződtek, mint a francia lírai realizmus hatását mutató Külvárosi őrszoba (1942) vagy a Latabár Kálmán és Csortos Gyula főszereplésével készült Egy szoknya, egy nadrág (1943). Szinte minden műfajban magabiztosan mozgott: pályája során rendezett noir ízű szerelmi történetet (Bűnös vagyok!, 1942), kalandfilmet (Ördöglovas, 1943), vígjátékot (Egy szoknya, egy nadrág) és sci-fit is. A Szíriusszal Hamza a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc 1894-es regényét, valamint Földes Imre ebből készült 1908-as színdarabját adaptálta. A rendező nem először nyúlt Herczeg írásaihoz, első két filmjeit, a nagy sikert aratott Gyurkovics fiúkat és a Bűnös vagyok!-ot is tőle adaptálta. A Szíriusz Hamza egyik kedvenc gyerekkori olvasmánya volt. A németellenes rendező a Mária Terézia korába látogató gróf történetében látta meg a lehetőséget, hogy borsot törjön a labancok orra alá – amit provokatív, bátor gesztusként is értékelhetünk a második világháború idején.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Bár sci-fi motívumok már korábban is megjelentek a magyar filmben (Az ősember, 1917, A léleklátó sugár, 1918), és műfajára nézve a Szíriusz is inkább romantikus kalandfilm, Hamza D. Ákos filmjét szokás az első magyar sci-finek tekinteni. A Szíriusz – Szőts István Emberek a havason című filmjével együtt – szerepelt az 1942-es velencei filmfesztiválon, amit kisajátított magának a Harmadik Birodalom, így hiába aratott sikert a film, végül a nácizmus házi rendezője, Veit Harlan Hitler példaképéről, Nagy Frigyesről szóló filmjét (A nagy király, 1942) díjazták a legjobb külföldi filmnek járó Mussolini-kupával. A korában nagyköltségvetésűnek számító film a magyar nézők körében is nagy sikert aratott.


Egy emlékezetes jelenet 


A film kardozós csúcsjelenete a hollywoodi kalandfilmek és a magyar virtus kettős igényét is kielégíti. A gróf úgy vív meg a névtelen útonállókkal, majd a főellenségével, saját dédapjával, hogy közben végig vicces riposztokat osztogat („Hé, dédapó, nem vennél tőlem egy vívóleckét?”), tüzeli a nemzeti büszkeséget, és elítéli az idegen hatalmakkal történő kollaborációt („Idegen cselédeket küldesz a fajtád ellen?”) – majd az utolsó pillanatban, deus ex machinaként menti meg őt az addig a még távolibb múltban utazgató Sergius professzor.

Ezt is nézd meg!

 

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Balogh Gyöngyi – Király Jenő: A magyar film állócsillaga. Hamza D. Ákos: Szíriusz, Filmkultúra, 1987/12, 6–27.
Dr. Pónyai Györgyi: Álomkép és való, Hamza D. Ákos és Karády Katalin közös filmjei. Filmkultúra, 2003
Csala Károly: Egy szavahihető ember, Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben. Filmvilág, 2000/8, 48.
Székely Péter: Herczeg Ferenc időgépe, a Szíriusz

Az író

Herczeg Ferenc (1863-1954)

Tudtad?

Az időgépet a filmben helikoptert, bombát és tengeralattjárót vegyítő gépként jelenítik meg, melyet az Aeromechanikai Modellgyár egyik mérnöke tervezett, sőt, a forgatási munkákhoz egy életnagyságú pilótafülkét is építettek.

Plakát

Tervező: P. Kiss (forrás: NFI)