Miről szól?

Mezei Lajos középkorú postai alkalmazott, aki évtizedek óta kezeli a leveleket szortírozó gépet. Munkáját megbízható pontossággal végzi, de nem barátkozik a kollégákkal, lakótelepi lakásába hazaérve csak egy aranyhörcsög várja. A jelentéktelen külsejű, csendes férfi egy különös hobbi megszállottja, mert a gépről elcsent levelek alapján ismeretlen emberek életéről szóló archívumot épít magának. Amikor a posta vezetősége úgy dönt, hogy az elavult szerkezetet lecserélik egy modern, emberi beavatkozás nélkül is működtethető eszközre, Mezei úr pánikba esik, és úgy érzi, sürgős megoldást kell találnia.

Mitől különleges?

A Szortírozott levelek egy bizarr megszállottság története, melyben a hős szomorú, de autonóm figurája az emberi kapcsolatok iránti vágyat és a kapcsolatok fenntartásának nehézségét egyszerre fejezi ki. Az ezredfordulón bemutatott alkotás

Ezek a levelek az emberi viszonyok tárgyi emlékei, kitartó munkával felépíthető belőlük a privátszféra töredékes, mégis kifejező archívuma. A film kapcsán felmerül a kérdés, milyen kulturális következményei vannak a kommunikációs csatornák átalakulásának, hogyan befolyásolja mindez az újabb generációk emlékezetét és kapcsolatrendszerét.

Hogyan készült?

Kocsis Ágnes első filmje a Balázs Béla Stúdió és a Filmplus közös gyártásában készült vizsgamunka. A főszerepet alakító Tóth József kifejező játéka és az erős atmoszféra felejthetetlenné teszi a történetet, amelyben már jól felismerhetők a rendező alkotásaira később is jellemző stiláris jegyek. A cselekmény terei különösen fontosak, gyakran szándékosan üresek, egy-egy jellegzetes tárgy révén nyerik el karakterüket. Ezeket a dolgokat sokszor mintha az előző évtizedekből, az 1980-as évekből vagy még korábbról felejtették volna itt, ami erősen összezavarja a néző időérzékét. A jól megválogatott kellékek és ruhák szerves részei az elbeszélésnek, a képeken mindig van valami érdekes, oda nem illő, az abszurd határán táncoló és mégis értelemszerűen megjelenő motívum. Az operatőr, Pohárnok Gergely munkáját a Magyar Filmkritikusok és a 32. Magyar Filmszemle zsűrije is díjazta, az alkotás a Filmszemlén a zsűri elismerő oklevelét nyerte el.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Kocsis Ágnes filmjeiben gyakran találkozunk alacsony presztízsű munkát végző, kiszolgáltatott helyzetben lévő hősökkel, mint például a 18 kép egy konzervgyári lány életéből (2003) gyári dolgozója, a Friss levegő (2006) vécésnénije vagy a Pál Adrienn (2010) ápolónője. Ezek az emberek jellemzően nincsenek tisztában azzal, milyen eszközökkel alakíthatnák a sorsukat, nem értik a közösségi játékszabályokat, és nehezen tudják elhelyezni magukat a társadalomban. Jól megfogalmazható célok híján kiüresedik az életük, szeretnének boldogan élni, de nem találják az odáig vezető utat. Mezei Lajos mániája kapcsán a rendező így fogalmaz: „A Szortírozott levelek figurája már szinte a megszállottságig álomvilágban él. Azt hiszem, ő már túljutott azon a szinten, mint a Friss levegő anyja és leánya. Talált magának valamit, amivel elfedi a valóságot maga elől.” Az alkotói életműbe koherensen illeszkedő rövidfilm alapszituációja egyetemes emberi problémákat fogalmaz meg, felhívja a figyelmet azokra, akik jobbára mindenhol láthatatlanok, esztétikai megformáltsága révén mégis a kelet-európai lét aktuális valóságához köti a témát.

Egy emlékezetes jelenet 

A film nyitóképein a postai üzemben zakatoló, hatalmas gépet látjuk, aminek hátterében felbukkan Mezei Lajos, ahogyan szürke köpenyében maga is gépiesen végzi monoton munkáját. Ez a jelenet szavak nélkül jellemzi a főhőst, akinek kimért mozdulatai és kifejezéstelen arca az időtlenség és a lemondó belenyugvás érzéseit közvetítik. Néhány pillanat elég ahhoz, hogy karakteréről és helyzetéről pontos benyomásunk legyen, és ezt a következő percek csak megerősítik. Itt már a kantinban találkozunk a férfival, aki egyedül tölti az ebédidőt, távol tartva magát a munkatársak pletykálkodásától. A környezet részleteinek, a lepusztult tárgyaknak és ruháknak komoly a hangulatfestő erejük, s egy olyan világba vezetnek be, amely egyszerre riasztó és ugyanakkor kíváncsivá tesz.

A rendező

Kocsis Ágnes (MTI Fotó: Nándorfi Máté)
Adatlapja a Filmkeresőn