Öt közismert magyar népdal csendül fel Kodály Zoltán énekkari feldolgozásában. A dalok képi megjelenítéséhez a magyar népi díszítőművészet letisztult motívumai adják a sorvezetőt.
színes magyar animációs film, 1969, rendező: Richly Zsolt
operatőr: Nagy Csaba, Harsági István, vágó: Czipauer János, zeneszerző: Kodály Zoltán, Balázs Árpád, hangmérnök: Horváth Domonkos, 7 perc
A teljes film elérhető itt:
Miről szól?
A Szvit öt magyar népdalt foglal magába, amelyek Kodály Zoltán énekkari feldolgozásában hallhatók. A címe szerint különböző jellegű tételekből álló hangszeres művet jelölő filmben három gyors dal fog közre két lassút. Ezek cím szerint: A juhász, Kis kece lányom, Hajnövesztő, Zöld erdőben, Katalinka.
Miért különleges?
Richly Zsolt a Szvitben első ízben kísérelte meg zene és kép szintézisét létrehozni.
A népdal-tételekre épülő rövidfilm letisztult vonalvezetésű, a figuratívtól a teljes absztrakcióig terjedő üde, játékos formavilága a magyar népi díszítőművészet elemeit használja föl.
Zene és kép szintézise
Hogyan készült?
Az öt magyar népdal a Kodály Zoltán Leánykar előadásában, a neves karnagy, Andor Ilona vezényletében csendül föl. A dalok közti átkötő dallamokat Balázs Árpád zeneszerző komponálta, aki Richly Zsolt olyan későbbi filmjeinek zenei-hangi megformáltságán dolgozott, mint A hétpettyes autó vagy a Kockásfülű nyúl. Richly a rajzfilm vizuális megoldásait a népművészeti tárgyak díszítéseiből merítette, ahogy a rendező fogalmazott: „Tulajdonképpen csak fel kellett ismerni, hogy egy népi körtánc-forma és egy szuszék vésete között azonosságok vannak; ugyanígy van valami a népművészeti tárgyak stilizáltságában, ami a rajzfilm stilizálásával is megfeleltethető.”
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Richly Zsolt rövidfilmes alkotásainak zömét a mítoszok, a folklór irodalom és a népművészet ihlette. Zenei szerkezetű pár perces filmverseiben (Indiában, 1966; A páva, 1969; Szvit, 1969; Medvetánc, 1971; Molnár Anna, 1972; Kőműves Kelemen, 2009) József Attila, Bartók Béla, Kodály Zoltán munkássága idéződik meg.
Egy emlékezetes jelenet
A Szvit egyik legszembetűnőbb animációs motívuma az átváltozás, a metamorfózis. A zene ritmusának megfelelően a tisztán ornamentikus átalakulások, áttűnések mellett a figurális alakváltások is emlékezetes képi metaforákba sűrűsödnek: a galamb lánnyá a lány virággá, a török lándzsások serege lánctalpas tankká, kerékké, kemencévé változik.
A rendező
Richly Zsolt (forrás: NFI)
