Miről szól?

A kamera egy elegánsan öltözött, vélhetően hivatalnokként, esetleg titkárnőként dolgozó hölgyet követ. Határozottan belép a tágas irodába, papírokat iktat, szótlanul leül az íróasztalához. Fegyelmezetten dolgozik, mikor néhány ember halad el mellette. Az egyik férfi ad neki valamit. Nemsokára valami zaj szűrődik be kívülről. A nő feláll és az ablakhoz lép.

Mitől különleges?

A Türelem egyetlen, közel negyedórás hosszúságú jelenetből áll. Nemes Jeles László a kulcsfontosságú információk nagyon tudatos visszatartásával a néző kíváncsiságára épít. A film szándékosan nem fedi fel a tágabb kontextust, így folyamatosan próbáljuk kitalálni, kik lehetnek a szereplők, mit csinálnak, és pontosan hol vagyunk. 

A választott filmnyelvi megoldások, a hibátlan technikai megvalósítás sajátos befogadói helyzetbe kényszerít minket. A néző szenvtelen megfigyelőként, csendes együttműködőként szép lassan kezdi összerakni a képet, a feltáruló igazság mégis sokkoló. A szigorúan követett főszereplőhöz hasonlóan ugyanis mi magunk is passzív részesévé váltunk az eseményeknek. A Türelem különleges nézőpontja nemcsak felkavaró, de a téma alaposabb továbbgondolására invitál.

Hogyan készült?

A filmet teljes egészében hagyományos 35mm-es filmre forgatták. Mivel egy folyamatosan rögzített, vágás nélküli jelenetről van szó, a rendezés mellett a rövidfilm az operatőr, Erdélyi Mátyás bravúrja is egyben. A főszereplőt Marjai Virág alakítja, kiválóan.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Türelem Nemes Jeles László első rövidfilmje. A mű óriási figyelmet keltett, itthon és külföldön egyaránt. Összesen közel félszáz díjjal ismerték el, számos nívós nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt. Többek között Cannes-ban és Velencében is hangos tetszést aratott.

Az alkotás az ezredforduló utáni magyar rövidfilmes sikerszéria egyik nagy kritikai visszhangot kiváltó kulcsdarabja. Témájában és stílusában is Nemes Jeles László későbbi nagyjátékfilmje, az Oscar-díjjal jutalmazott Saul fia előképének tekinthető. A Türelem azonban önmagában is megkerülhetetlen és fontos, hiszen teljesen új fogalmazásmóddal beszél a holokausztról.

Egy emlékezetes jelenet

A rendkívül hatékonyan, bármiféle felesleges gesztus nélkül dolgozó nő arca semmiféle érzelemről nem árulkodik. A hivatalban minden gépies, maguk a hivatalnokok is. A kifogástalan haj, a nyakig begombolt ing, a kimért mozdulatok ellenére egy pillanatra mégis megpillantjuk az álarc mögötti embert. A zsebéből előkapott medált titokban csodálva és magára próbálva hirtelen nem az arctalan hivatalnokot, hanem a fiatal nőt látjuk benne. A varázs azonban gyorsan megtörik, és gyorsan visszatér a munkához. A Türelem fináléja a piros medál korábbi sorsát is egyértelművé teszi.

A rendező

Nemes Jeles László 2009-ben (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
Adatlapja a Filmkeresőn