Miről szól?

A Vad Balaton feltárja Közép-Európa legnagyobb sekélyvizű tavának különleges élővilágát és izgalmas geológiai történetét.

Mitől különleges?

Mosonyi Szabolcs és alkotótársai törekedtek rá, hogy olyan szemszögből tárják elénk a Balatont, ahonnan ritkán látjuk: emberek nélkül, az állatok szemszögéből, víz alól és madártávlatból egyaránt. A film egymással párhuzamosan vezet be a gazdag élővilág rejtelmeibe és a Balaton körüli táj földtörténeti változásaiba. A két téma váltogatása izgalmas dramaturgiát ad a filmnek, és azt is megmutatja, milyen szorosan összekapcsolt rendszert alkot a balatoni élővilág. Miközben a nyárból a tél felé tartunk, a földtörténeti időben visszafelé halad a film, a legősibb képződmények bemutatásáig.

Hogyan készült?

Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika természetfilm-sorozatban mutatja be a Kárpát-medence különböző tájainak élővilágát. Mosonyi a német–magyar koprodukcióban készült, nagysikerű természetfilm, a Vad Magyarország: A vizek birodalma (2011) operatőre volt, amit még Török Zoltán rendezett. A rendkívül népszerű film koncepcióját Mosonyiék egy filmsorozatban vitték tovább, amely a Kunság, a Szigetköz, a Balaton és az Északi-középhegység élővilágát és földtörténetét dolgozza fel.

A filmek általában egy-egy állatcsaládot követnek: a Vad Kunság főhősei aranysakálok, a Vad Szigetközé egy hódcsalád, a Vad erdők, vad bércek pedig a Magyarországon újra felbukkant, mindössze 5–10 fős hiúzpopuláció nyomába eredt. A Vad Balaton főszereplői eredetileg a vidrák lettek volna, de mivel nagyon nehéz lefilmezni őket, és a Balaton–Bakony környéke amúgy is egy UNESCO geológiai park, ezért az alkotók úgy döntöttek, hogy a geológiai változások adják majd a film fő vezérfonalát.

A Balázs Béla-díjas természetfilmes, Mosonyi Szabolcs nem csak a film rendezője, operatőre, de a vágója is, felesége, Bagladi Erika pedig producerként és forgatókönyvíróként vett részt a munkában. Mosonyiék több filmen dolgoznak párhuzamosan, mindegyiket több évig forgatják. A Vad Balaton három éven át készült, 150 forgatási napjuk volt, ami többszöröse egy játékfilm forgatási idejének. Az első évben felmérik a terepet, helyszíneket kutatnak, és kijelölik a főbb eseményeket, amelyeket szeretnének megörökíteni, de forgatás közben is alakul a forgatókönyv.

Nagy segítségükre vannak a helyi szakemberek, horgászok, vadászok, vagy a nemzeti parkok munkatársai, akik értesítik őket, ha a lefilmezni kívánt természeti jelenség megkezdődik. Ilyenkor gyakran napokat várnak csendben, a természetben rejtőzködve, hogy lencsevégre kaphassák például a balinok nászát vagy a süllők fészekőrzését. A leleményességükre is szükség van, bár a balatoni forgatást megkönnyítette, hogy az ott élő állatfajok jobban hozzá vannak szokva az ember jelenlétéhez. De így is nehézséget okozott például a süllők fészekőrzésének megörökítése, mert a víz csak 20–30 cm-ig átlátszó, egy búvároperatőrt pedig nem lehetett volna beküldeni a sekély vízbe, ezért egy speciális horgászkamerát eszkábáltak össze a feladathoz. A vándorsólyom esetében a madár gyorsasága jelentett kihívást, amely több mint 100 km/órás sebességgel képes zuhanni. A barlangokban élő denevérkolónia lefilmezésénél pedig az, hogy infralámpával kellett bevilágítani a sötét barlangot, és a kamerákról rendszeresen tisztítani kellett a fertőző denevérürüléket úgy, hogy közben ne riasszák el a denevéreket.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Vad Balatont igényes fényképezése és izgalmas szerkesztése mellett a ritkán látott természeti események látványos bemutatása teszi a magyar természetfilmek kiemelkedő alkotásává. A produkció már csak témája okán is a Vad-filmsorozat legnépszerűbb darabja. A tévéfilmből készült egy extra jelenetekkel kibővített moziváltozat is, amit közel 15 ezren láttak. Különlegessége, hogy ez volt az első magyar természetfilm, amit 4K felbontásban vetítettek a magyar mozik. A Vad Balaton a legjobb ismeretterjesztő film díját nyerte a Magyar Filmdíjon.

Egy emlékezetes jelenet

Az ürgék előmerészkednek az otthonaikból játszani kezdenek. Az égen azonban feltűnik egy egerészölyv, és az ürgék későn veszik észre a közeledő veszélyt. Ez a jelenet jól példázza, hogyan mesélnek történetet a természetfilmek: a kísérőzene és vele a hangvétel játékosból fenyegetőre vált, dramaturgiai csavarként az idillt egy feszült akció töri meg, a történet tanulsága pedig végül nem az ürgék játékos hétköznapjairól, hanem a természet farkastörvényeiről szól. „Ahogy telnek a napok, [az ürgék] egyre kevesebben lesznek, a felnőttkort csak a legügyesebbek érik meg.”

A rendező

Mosonyi Szabolcs rendező és Bagladi Erika producer a legjobb ismeretterjesztő filmnek járó elismeréssel a Vad Balaton című filmjükért a 4. Magyar Filmdíj gálán (MTI/Mónus Márton)