Városlakók

 

A budapesti Józsefváros nem az a nyomorúságos hely, ahogyan a köztudatban rögzült előítéleteink sugallják. Az itt élők másképp látják a hírhedt városrészt.

színes magyar dokumentumfilm, 1997, rendezte: Salamon András

operatőr: Markert Károly, gyártó: Hunnia Filmstúdió, Magyar Mozgókép Alapítvány, Magyar Televízió Rt., 62 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn


Miről szól?

Budapest VIII. kerületének nincs jó híre. A közvélemény Józsefvárost elsősorban a szegénységgel és bűnözéssel azonosítja. A Városlakók nem a megszokott képeket villantja fel. A városrész egy másik, nagyrészt ismeretlen arcára kíváncsi. A klipszerű dokumentumfilm Józsefváros különös szépségét, az itt lakók életkedvét mutatja be.

Mitől különleges?

Salamon András alig egyórás dokumentumfilmje a zene köré épül. A nyolcadik kerületben bolyongva a legkülönfélébb emberbe botlunk, de közvetve vagy közvetlenül szinte mindegyikük kapcsolódik a zenéhez. Műkedvelő vagy profi, cigányzenész vagy jazzművész, a zene egyszerre jelent közös identitást és univerzális nyelvet.

Salamon András folyamatosan egymásba úsztatja az eltérő stílusokat és előadásmódokat. Az egyes jeleneteket az adott zene ritmusához, hangulatához igazítja. Az egymásba fonódó zenei témák természetes hidat képeznek a különféle életképek között. A Városlakók látványos párhuzamos montázsai a különféle kultúrák kölcsönös egymásra hatását demonstrálják.

Az ellesett pillanatok, a meginterjúvolt emberek a nagyvárosi élet, a békés együttélés pozitív vonásait emelik ki. Egy sajátos mikrovilág izgalmas hangulatai tárulnak fel előttünk. A témához Salamon András különleges dokumentumfilmes nyelvet talál. A Városlakók Józsefváros izgalmas színeit, az élet lüktető dinamizmusát ragadja meg. Olyan minőségeket, melyeket hagyományosan nem szoktunk ehhez a városrészhez kapcsolni.

Hogyan készült?

Salamon András a nagyjátékfilmek mellett számos dokumentumfilmet készített. Ezek túlnyomó részben a társadalom peremén élőkkel, a kisebbségi lét igazságtalanságaival foglalkoznak. A sötétebb látleletek után az alkotó azzal a szándékkal vágott bele a Városlakók munkálataiba, hogy ezúttal egy szándékoltan optimista, pozitív hangulatú lenyomatot készít.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Városlakók évtizedes közhelyekkel és sztereotípiákkal számol le.

A roma és zsidó identitás kérdéseit, az idegengyűlölet és a szegénység problémáit nem a megszokott módszerekkel vizsgálja.

A budapesti Józsefváros tablóját olyan képekből, mondatokból és zenékből állítja össze, amelyek élesen szembemennek a közvélekedéssel. A Városlakók az 1998-as Magyar Filmszemlén a Legjobb Dokumentumfilm díját nyerte el.

Egy emlékezetes jelenet 

A piacon, az utcán szókimondó férfiak és nők lelkesen ecsetelik a józsefvárosi élet szépségeit. Igaz, a pozitívumok mellett a problémákat sem hallgatják el. Salamon András tiszteli az alanyait és nagy együttérzéssel mutatja meg őket. A rendező céltudatosan, mégsem elfogultan közelít a témához. A szépséget, a vidámságot, az életkedvet keresi. A mosolygós tekintetek, a lüktető jazz annak a jelei, hogy ezeket a pozitív minőségeket a kerületben könnyű megtalálni.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Ozsda Erika: „Ne kamerázzá’, kiscsávó!”. Filmkultúra, 1999
Simó György: Kis tétek, nagy dolgok. Filmvilág, 1998/4, 14-16.

A rendező

Salamon András (forrás: Filmkultúra)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Korábban a kamera jelenléte sokak számára lehetőséget jelentett a szólásra, mára azonban a személyiségi jogok védelme annyira elterjedt a köztudatban, hogy az emberek erre hivatkozva nehezebben állnak kamera elé – ma már ezt a filmet sem lehetne elkészíteni.