Veri az ördög a feleségét

 

Egy politikus találkozása a nép egyszerű gyermekeivel, avagy Nagy zabálás a Balaton-felvidéken.

színes magyar játékfilm, 1977, rendező: András Ferenc

forgatókönyvíró: Kertész Ákos, Bereményi Géza, operatőr: Koltai Lajos, szereplők: Pásztor Erzsi, Szabó Lajos, Sarlai Imre, Pécsi Ildikó, Bíró Zoltán, Fésűs Mária, 95 perc, felújítás: HD digitális felújított

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

Kajtár Jolán (Pécsi Ildikó) meghívja főnökét és annak családját, hogy töltsék együtt augusztus 20-át a vidéki rokonainál. Vetró Géza (Constantin Anatol), a szigorú és munkamániás pártfunkcionárius, feleségével (Spányik Éva) és lányával (Szakács Zsuzsa) érkezik a Balaton-felvidékre, abban a reményben, hogy a jó levegőn néhány órára kikapcsolódhatnak. Kajtárék mindent megtesznek, hogy a befolyásos vendégek semmiben ne szenvedjenek hiányt, de közben megpróbálnak a maguk számára is előnyt kovácsolni a találkozásból. Ez nem egyszerű, mert a két família életmódja és értékrendje teljesen eltér egymástól, ami számtalan kínos és komikus helyzetet eredményez. A nap csúcspontja a bőséges ünnepi lakoma, mely a gyomorbajos Vetró elvtárs számára különösen nagy megpróbáltatás.

Mitől különleges?

A Veri az ördög a feleségét a Kádár-korszak puha diktatúráját kritizáló társadalmi szatíra, amely a mindennapi családi élet ismert helyzetei elé is görbe tükröt tart. A történet

érzékletesen festi le a viszonylagos jólétet kínáló „gulyáskommunizmus” világát, 

miközben fellebbenti a fátylat azokról a strukturális problémákról, amelyek a mélyben húzódnak. A két család tagjai, Vetróék és Kajtárék, nem értik egymást, de már rövid ismeretség után is kölcsönös irigység ébred bennük, hiszen a szemükben a másik éppen azt az életet éli, amit ők szeretnének. Az itt szereplő három generáció egymáshoz való viszonya sem felhőtlen, a nagypapa megnyilatkozásaiban az elhallgatott történelmi múlt, a középgeneráció felfogásában az anyagi javak és az érvényesülés, a fiataloknál a személyes szabadság iránti vágy jelenik meg. A történet rámutat ezekre az eltérő és olykor egymás ellen dolgozó igényekre, és kifigurázza azt a makulátlanra polírozott képet, ahogy a rendszer látta és láttatni szerette volna saját magát.

Kifigurázza a makulátlanra polírozott képet

Hogyan készült?

A rendező, András Ferenc a cseh vígjátékok mintájára szerette volna elkészíteni első saját nagyjátékfilmjét. A történethez családi emlékeiből merített inspirációt, a forgatókönyvet Bereményi Gézával és Kertész Ákossal közösen írták. A felvételek a Balaton-felvidéken zajlottak, Kajtárék házát Révfülöpön, az aranylakodalomnak helyet adó pincét Szigligeten találták meg a filmesek. A balatoni táj, a helyi növényzet, a jellegzetes fények erősen meghatározzák a történet hangulatát. Koltai Lajos operatőr képei intimmé, ismerőssé teszik a térséghez és a helyiek életmódjához kapcsolódó toposzokat, ez pedig tovább erősíti az ide betoppanó Vetró-család idegenségét. A Veri az ördög a feleségét, a cseh mintához hasonlóan, elsősorban a privát szférára koncentrál, de a háttérben kirajzolódik az állami ünnep kerete, amely tágabb társadalmi összefüggésbe helyezi az eseményeket.

Augusztus 20-án az 1949-es alkotmányról, Szent Istvánról meg az államalapításról és az új kenyérről is megemlékezik az ország. A tévé képernyőjén látjuk a komoly fővárosi rendezvényeket, a faluban karneváli hangulat uralkodik, de az egyház eseményeire is sokan ellátogatnak. Az ünnep motívumainak kaotikus keveredése jó lehetőséget kínál a meghasonlott, önmagával folyamatos ellentmondásba keveredő nemzettudat kritikus-szatirikus ábrázolásához. A film dramaturgiai csúcspontja az ebéd jelenete, amelyben az ételekről és az étkezés gesztusairól készített felvételek a groteszk túlzás egyszerre vonzó és taszító esztétikájú képsoraivá válnak. A kiapadhatatlan házibor, az ízletes húsleves, a nehéz főételek, a desszertként felkínált roppanós, porcukros rétes feltálalása kevéssé a közösségi létről, inkább a család státusszimbólumának vélt kispolgári javak felvonultatásáról szól.  


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Veri az ördög a feleségét itthon és külföldön is nagy sikert aratott. Elnyerte többek között az 1978-as Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját és a hyeres-i Humor-díjat. Stílusával és témájával átmenetet képez a magyar filmtörténet két jellegzetes trendje, az hetvenes évek nemzedéki közérzetfilmjei és a nyolcvanas évek groteszk szatírái között. A helyzetek kisrealista ábrázolásán erősen érezhető a dokumentarista hagyomány hatása, azonban már jelen vannak olyan elrajzolt, kifejezetten groteszk elemek is, melyek a humor kétélű fegyverével mutatnak rá a feloldhatatlannak tűnő ellentmondásokra. 


Egy emlékezetes jelenet 

Az asszonyok rétest készítenek, hogy édesség is legyen az ebédhez. Miközben a tésztát nyújtják, megisznak néhány pohárkával, ezért egyre többet engednek meg maguknak. A három nő közötti társadalmi és világnézeti különbség a konyha univerzumban látszólag eltűnik, néhány percig őszintén nevetnek egymáson, önmagukon és a kétértelemű vicceken. A talpraesett, vidéki matrónát játszó Pásztor Erzsi, a feltörekvő, nagyvilági karaktert alakító Pécsi Ildikó, és a funkcionárius tartózkodó feleségének szerepében látható Spányik Éva kiválóan formálják meg az eltérő, mégis hasonlóan nehéz helyzetben levő karaktereket. Örömük felszabadult, de csak pillanatnyi, mert valójában egyikük sem talál jó megoldást a saját problémáira. A jelenet egy tradicionális és részletesen lekövetett konyhai művelet közben mutatja meg a figurákat, azonban a hagyományos nemi szerepeket finoman kritikus humorral ábrázolja.

A rendező

András Ferenc (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A filmet először be akarták tiltani, végül azonban mégis engedélyezték a bemutatását. Ennek oka, hogy tartottak belőle egy vetítést a balatoni pártüdülőben nyaraló Kádár Jánosnak, aki mindenki legnagyobb meglepetésére kifejezetten szórakoztatónak találta az anyagot.

Plakát

Tervező: Bakos István (forrás: NFI)