Filmhíradók történelemtanításhoz: 1919 – Tanári segédanyag

 

Május elseje Cserny József és a Lenin-fiúk társaságában, Károlyi Mihály és a földosztás, Proletár lakások és nyaraló proletárok a Balatonnál, Horthy bevonulása Budapestre.

1. Május elseje Cserny József és a Lenin-fiúk társaságában (politika)
Időtartam: 1:42

A Tanácsköztársaság rettegett különítménye, az önszerveződő Lenin-fiúk a filmhíradó-részlet szereplői, „Burzsuj” nevű kabalakutyájukkal. Rajtuk kívül megjelenik Kun Béla és Szamuely Tibor is.

Javaslatok a feldolgozáshoz:

A híradórészlet több szempontból is elemezhető a tanórán. A Lenin-fiúk fegyverzete alapján összegyűjthetőek a korabeli fegyverek (pl. géppuska, kézigránát). Jól elemezhető a katonai viselet (tányérsapka, illetve matrózsapka, bőrkabát).
Mit sugalltak a beállított képek? (pl. Cserny József gránátot tart a kezében)
Hogyan hathattak a moziban ülő közönségre? (Céljuk a félelemkeltés, az „ellenforradalmárok” elrettentése stb.)
Miért kapta a kutya a „Burzsuj” nevet?
Az is érdekes, hogy kik nem szerepelnek a részletben. A nem látható politikusok alapján következtessenek a Lenin-fiúk és a szociáldemokrácia viszonyára!
Vajon milyen családi és társadalmi háttere volt a Lenin-fiúknak? Milyen világháborús élményeik lehettek?

2. Károlyi Mihály és a földosztás (politika)
A bejátszás címe: Károlyi Mihály Kápolnán megkezdi a földosztást
Időtartam: 2:39 perc. Szükség esetén lerövidíthető.



Károlyi Mihály Kápolnán, saját birtokán megkezdi a földosztást 1919 februárjában. Bár a filmhíradóból nem derül ki, de Károlyi Mihály ellenszélben kezdeményezte a földosztást: a nagybirtokosok, a szociáldemokraták és a kommunisták egyaránt elutasították. Ellenkező társadalom- és gazdaságpolitikai tartalommal bár, de a szociáldemokraták és kommunisták a nagybirtok megőrzését tekintették célnak, szocializált nagyüzem (termelőszövetkezet) formájában. Ilyen helyzetben Károlyi nem találhatott követőkre a nagybirtokosok körében.

Javaslatok a feldolgozáshoz:

Milyen célok vezethették Károlyit és kormányát a földosztás során ? (pl. szociális igazságosság, a honvédelem előmozdítása stb.)
Hogyan viszonyulhatnak a parasztok a földosztáshoz a felvétel alapján? (Nagy tömeg gyűlik össze, de azért – az ezeréves elnyomottság propagandisztikus szólamaihoz képest – meglehetősen visszafogottak a reakciók.) Vajon miért? (Félelem, bizalmatlanság az addigi elvetélt programok és a hatósági erőszak miatt.)
Olvassuk el Károlyi Mihály beszédének egy részletét. Mire inti Károlyi a parasztokat? Milyen termelési módot ajánl számukra? A filmhíradó alapján, milyen politikai erők képviselői vettek részt a kápolnai földosztás eseményén?
Kutatómunka: Milyen csoportoknak lehetett szimpatikus a szövetkezetesítés gondolata, és melyeknek nem? Károlyi Mihály beszédének és a híradórészlet összevetésének alapján keressék meg, mit nem mutattak be a filmhíradóban! Milyen elemekre nem utal az inzertszöveg Károlyi beszédéből? Miért? (Pl. a szövetkezetek említésének elmaradása magyarázható azzal, hogy a filmhíradót a közönségnek szánták, és nem akarták, hogy a filmhíradót néző módos parasztok kötelező állami szövetkezetként értelmezzék. A külpolitikai dimenzió említésének elhagyását magyarázhatja, hogy alapvetően a híradót a belső közönségnek szánták.)
Alternatív feladat: A jelenet és ismereteik alapján újságíróként egy képzelt tudósításban számoljanak be a földosztásról. Mely elemeket emelnének ki?

3. Proletár lakások és nyaraló proletárok a Balatonnál (életmód)

A két filmjelenetet a korabeli munkásság életkörülményeinek ábrázolása kapcsolja össze, ezért érdemes azokat egybevontan elemezni. Egyúttal vizsgálható a jelenetek alapján a propaganda hatása: a proletárlakások bemutatása a (közel)múlt és részben a jelen történetéhez tartoznak, míg a balatoni nyaralók már a „jövő”, a Tanácsköztársaság politikusai, támogatói által elképzelt boldog igazságos társadalom megteremtését irányozták elő.

Proletárlakások (életmód)
Időtartam: 0:52 perc



A Vörös Riport felvétele a lakásviszonyokról, mintegy bemutatva a bukott kapitalista rendszer által hátra hagyott ínséges körülményeket. A híradórészlet készítői feltehetően a „múlttal”, a letűnt kapitalizmus viszonyaival kívánták szembesíteni a munkásokat, és éreztetni velük, hogy a tanácskormány felszámolja ezeket az állapotokat. Egyúttal pedig érzékeltették, mi vár a proletariátusra, a városi szegényekre (ismét), ha a kapitalizmus visszatér.

Javaslat a feldolgozásra:

Mi jellemezte a filmhíradó-részlet alapján a legszegényebb munkások lakásviszonyait? Nézzenek utána a diákok, hol épültek a főváros mai területén (vagy lakóhelyük közelében) mintaszerű munkáskolóniák a dualizmus kezdetétől a Horthy-korszakig!

Nyaraló proletárok a Balatonnál
Időtartam: 1:17

A Tanácsköztársaság támogatta a munkások és a gyerekek nyaraltatását. A Vörös Riport filmhíradói életképeket közöltek a balatoni nyaraltatásokról.

Javaslatok a feldolgozásra:

A jelenet alkalmas a korabeli fürdőélettel való megismertetésre. Hasonlítsák össze a diákok a korabeli fürdőruhákat a maiakkal! Milyen korabeli játékok ismerhetők meg a filmrészlet alapján?
A jelenet alapján a propaganda szerepe is elemezhető. Milyen célja lehetett a Tanácsköztársaságnak azzal, hogy a balatoni nyaraltatásról filmhíradót készíttetett? A diákok nézzenek utána a propaganda szó jelentésének!
Gondolkodtató kérdés: vajon a munkások megjelenése milyen reakciókat váltott ki a strandok korábbi közönségéből (középosztály, polgárság)?

4. Horthy bevonulása Budapestre (politika)
Időtartam: 1:33

1919. november 16-án Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre. A jelenet azért fontos, mert – szimbolikusan – Horthy Miklós pályafutása ezzel a bevonulással vette kezdetét. A főváros és az ország lakosságának jelentős része megmentőként fogadta Horthyt, és a Horthy-kultusz ezzel vette kezdetét.

Javaslat a feldolgozáshoz:

Gyűjtsék össze az órán, Horthy-t milyen külsőségek között fogadják Budapesten! Miért lehetett népszerű a Nemzeti Hadsereg fővezére? Mely társadalmi, politikai csoportok várhatták, és melyekben kelthetett félelmet vagy bizalmatlanságot? Ezt akár a két részre osztott táblára is felírhatjuk.
Horthy beszédét összevethetjük a látottakkal. Milyen a beszéd hangulata, és hogyan fejezi ki ezt ki Horthy ábrázolása a filmhíradóban (lóhátról mondja el a beszédét, katonák gyűrűjében)?
Kreatív feladat: a tanulók a jelenet és ismereteik alapján újságíróként és/vagy rendőrként egy képzelt tudósításban/jelentésben számoljanak be a bevonulásról. Mely elemeket emelnék ki?