A film tanítását elsősorban a 12. évfolyamban javasoljuk, Örkény Tóték című drámájának tanításával összekapcsolva – annak ellenére, hogy a film a drámával azonos című kisregény adaptációja. A dráma ugyanis közismertebb, a tanítási hagyománynak is inkább része. Fábri Zoltán filmjét egy a komikum forrásairól és változatairól szóló problémacentrikus fejezet keretében korábban is bevihetjük az órára. Az is elképzelhető, hogy csak filmrészletet mutatunk és dolgozunk fel, ha a cél a groteszk ábrázolásmód bemutatása. Móricz Zsigmond Szegény emberek című novellájának tanítása kapcsán (a 11. évfolyamon) is bemutathatjuk, feldolgozhatjuk a filmet, mivel mindkét műben központi téma a háború embertorzító hatása. Egy másik változat – mint említettük – a dráma és a film együttes tanítása, aminek során feltételezzük, hogy a diákok a dráma egészét elolvasták, és megnézték a teljes filmet. Ez esetben a kisregénynek csak néhány részletét idézzük fel. A harmadik lehetőség, hogy mindhárom művet megismerik a diákok és a kisregény a dráma műfaji sajátosságaival is foglalkoznak, nem csupán az adaptáció kérdéseivel. Ez a többirányú tárgyalásmód inkább a fakultáción képzelhető el. Az órai feldolgozás során mindig a filmből indulunk ki, és mind a dráma, mind a kisregény jeleneteit, megoldásait csak ennek kapcsán hozzuk a képbe. A feladatsor is első lépésben csak a filmet dolgozza fel, az adaptáció kérdéseit egy későbbi feladatsorban vizsgáljuk.   

A feladatsorban – az adaptáció kérdései előtt – először általános majd részletekre vonatkozó feladatok találhatók. A sorrend azonban természetesen meg is fordítható: a feldolgozás a részletek bemutatásával és elemzésével is kezdődhet.

Az alábbi kérdéseket egyénileg vagy csoportosan is megválaszolhatjátok.

A cselekmény ideje és helyszíne

1.  Mikor és hol játszódik a film? Mennyi ideig vendégeskedik az őrnagy Tótéknál?
2.  Milyen a falu hangulata, milyen a látványa, milyen a falusiak közötti kapcsolat?
3.  Tóték házán kívül milyen helyszínek jelennek meg?
4.  Milyen látványok, térátalakulások emelik el a realizmustól, valószerűségtől a filmet?

Cselekmény, szereplők, viszonyrendszer

1.  Mi jellemzi Tót falubeli és családbeli helyzetét az őrnagy érkezése előtt?
2.  Hol szolgál az őrnagy? Milyen torzulásokat okozott az őrnagyban a háború?
3.  Miből fakad az őrnagy család fölötti hatalma?
4.  Tóték milyen intézkedéseket tesznek az őrnagy érkezése előtt?
5.  Hogyan alakítja át a Tót család életmódját és belső viszonyait az őrnagy jelenléte?
6.  Hogyan alakul a filmben az őrnagy és Tót öltözködése, mozgása, fizikai és lelkiállapota?
7.  Soroljátok föl, hogy milyen megaláztatásokat kell Tótnak az őrnagy jelenléte miatt elviselnie?
8.  Mi a dobozolás szerepe a filmben, a szereplők és viszonyaik, állapotuk és külsejük alakulásában?
9.  Mi a szerepe Mariskának és Ágikának az őrnagy hatalmának kiteljesítésében, megszilárdításában? Hozzatok példákat!
10. Mi jellemzi Ágika beszédmódját, mozgását, gesztusait?
11. Jellemezd Ágikának az őrnagyhoz való viszonyát, sorold föl ennek legerőteljesebb megnyilvánulásait!
12. Mi a szerepe Gyuri atyusnak, a levélkézbesítőnek a cselekmény alakulásában?
13. A néző számára mikor derül ki Gyulának, Tóték fiának a halála? Milyen hatása van annak, hogy mi tudunk róla, Tóték nem?
14. Hogyan járul hozzá a film komikus hatásához a három további mellékszereplő, Tomai plébános, Lőrincke és Sóskuti?
15. Mi mindenben mutatkozik meg a normális rend helyreállása az Őrnagy távozása után?
16. Vajon miért az őrnagy váratlan visszaérkezése után szakad el a húr Tót Lajosban, miért ekkor lázad fel?

Narráció, filmes elbeszélés

1.  Mi jellemzi a narrátor beszédmódját, hanghordozását?
2.  Mi a narráció és a látott képek, jelenetek jellemző viszonya? (Többféle is előfordul.)
3.  Mi a hatása annak, hogy a narrátor mintegy a befogadó és a szereplők, illetve a cselekmény közé lép? Mennyiben alakítja ez a befogadónak a szereplőkhöz, történésekhez való viszonyát?
4.  Hozzatok példákat a szereplők, szereplőcsoportok nem valószerű, erősen stilizált mozgására!
5.  Mi a szerepe a filmi elbeszélésben a fényképek ismételt „mutogatásának”? Mikor mutatja a kamera a fotókat?
6.  Milyen vágási és egyéb filmtrükkök jellemzik a képi elbeszélést?  

Előkészületek az őrnagy érkezéséig

1.  Jellemezzétek a narrátor stílusát, hanghordozását és a nyitó tájképet! Milyen hangulatot teremt ez a nyitókép?
2.  A falu és a szereplők (pl. Tót) bemutatása során mi a viszony a narrátor szavai és a látvány között? (Az életképeket kommentálja utólag a narrátor, a látványt egészíti ki, vagy inkább a képek illusztrálják az elbeszélő szavait?)
3.  Milyen módon követik, váltják egymást a képek akár a szereplők, akár a fotók bemutatása során, milyen jellegű vágást érzékelünk? Mi teszi feltűnővé a vágásokat?
4.  Milyen módon készülnek Tóték az őrnagy fogadására? Milyen lépéseket tesznek?
5.  Milyen emberi mozgás és milyen kameramozgás (látványsorrend) növeli a lajtkocsi és a buditisztítás komikumát?
6.  Mi jellemzi Ágika külsejét, mozgását, gesztusait? Hogyan viszonyul az apjához s hogyan a várt őrnagyhoz? Mi a komikum forrása az ő itteni ábrázolásában?
7.  Milyen speciális filmes eszközzel él a rendező a lakás átrendezésének („És elkezdődött a hajrá” – 6:07-től a részletben, 8:37-től a teljes filmben) ábrázolásában?
8.  Milyen hatása van az említett filmes eszközöknek, illetve a narrátor és a képek viszonyának vagy Ágika gesztusainak? Milyen esztétikai minőséget, hangulatot teremtenek ezek az eszközök? Milyen filmes műfajra emlékeztetnek ezek a részletek?

A buszmegállóban, a tűzoltósisak 

1.  Mi jellemzi az őrnagy idegállapotát? Milyen mozdulatok, illetve téma- és hangnemváltások jellemzik viselkedését?
2.  Magatartásában, beszédmódjában milyen kettősség érzékelhető? Milyen a filmben még legalább ötször előforduló gesztusával találkozunk itt, ami akarva-akaratlanul hozzájárul hatalma megteremtéséhez, illetve fenntartásához?
3.  Milyen megalázó kompromisszumot kénytelen itt Tót elfogadni? Miért különösen megalázó, személyisége és szerepe lényegét kikezdő ez a cselekvés?
4.  Értelmezzétek a Tót és az őrnagy testmagassága közötti különbséget, és ezek összefüggését betöltött státuszukkal? Ennek fényében mit jelent a fent említett kompromisszum?
5.  Ha mind a családot, mind az őrnagy és a család viszonyát hatalmi struktúraként fogjuk fel, mi az asszonyok szerepe ebben a hatalmi struktúrában, annak létrehozásában? (Ez ismét a Tótra rákényszerített megalázó tetten tanulmányozható először.)

A tevékenység hiányától a dobozolásig

1.  Milyen elméletet fejt ki az őrnagy az ágyából kivert családnak?
2.  Milyen mozgást végez az őrnagy töprengése közben? Tót apróbb lázadása után (06:05-től a részletben, 37:55-től a teljes filmben) milyen mozgás jelképezi a család tökéletes alkalmazkodását? Ugyanez a valószerűtlen mozgás az őrnagy Tótéknál töltött első reggelén hosszabb ideig is eltart.

3.  Ágika találja ki az őrnagy problémájára a megoldást, a dobozolást. Korábban illetve később még milyen hasonló megoldásokat javasol ugyanő?
4.  A részletben Tót életrendjén két újabb erőszakot követnek el. Miket? A kettő közül melyik borítja fel ismételten a családi hierarchiát, rombolja le a tűzoltóparancsnok megszokott szerepét, státuszát?
5.  Örkény István darabja értelmezésében azt írta, hogy az életben mindenki szolga és zsarnok is egyben, s hogy másképpen ugyan, de családjában Tót úr is egyfajta zsarnok volt. Jól értelmezi e a szerző művét? Miben nyilvánult meg régebben Tót „zsarnoksága”?
6.  Milyen gesztusok, jellemzők mutatják dobozolás közben, hogy az őrnagy katonatiszt? Hogyan hat a dobozolás az őrnagy hangulatára, tartására?
7.  Milyen hatást keltenek a részletet záró állóképek, kimerevített képek (40:50-től)? Milyen ritmusban váltakoznak ezek a képek?

Margóvágás, álmodozás, árokugrás

1.  Miért rettennek meg Tóték, amikor a részlet elején az őrnagy belefog a nagy margóvágóval való munkába? Hogyan kezd a jelenet végén átalakulni a tér?
2.  Miért van itt – a vad margóvágás után és az első árokjelenet elé – bevágva Gyula katonafényképe?
3.  Milyen dilemma előtt áll Tót az útra vetülő árnyék miatt? A narrátor szövege alatt ezúttal milyen képeket látunk?
4.  A sörözőből visszafele jövet mit kísérel meg Tót? Mi lehet az elvontabb értelme annak, hogy Sóskuti, az árnyék helyén valóban árkot ásott? Hogyan függ ez össze Sóskuti kérésével, miben áll ez a korábbi kérés?
5.  Milyen víziót mond el az őrnagy a sörözőben?
6.  Hogyan alakul a hallgatóság? Ez a fokozódó irrealitás és általánosítás milyen tágabb értelmezés felé nyit? Kiket testesíthet meg itt az őrnagy, és kiket a közönsége?

Dobozlabirintus

A jelenetben Tót talán legnagyobb lázadását és feleségével való dulakodását látjuk.
1.  Mit jelenthet jelképesebb szinten az elnyomhatatlan ásítás? Mit kellene Tótnak legyőznie?
2.  Milyen tárgyi környezetben zajlik az összecsapás Tót Lajos és Mariska között? Mire emlékeztet ez a környezet, hogyan mozognak benne? Miért tekinthető ez a tér a realista környezetrajz után az absztrakt és az abszurd felé való elmozdulásnak?
3.  Mennyiben emlékeztet ez a jelenet a burleszkre, s miért tekinthető mégis a film egyik legtragikusabb jelenetének? (Íme groteszk ötvözete a komikumnak és a tragikumnak.)  

A csipogó

(A teljes filmben: 1:09:50–1:14:12)

1.  Talán ez a jelenet Tót megaláztatásának mélypontja. Miért tekinthető annak?
2.  Mi jellemzi a korábban daliás tűzoltóparancsnok tartását, mozgását ebben a jelenetben? S mi az őrnagyét?
3.  Miért komikus és miért rettenetes-tragikus ez a jelenet?
4.  A jelenetet záró daloló-munkálkodó jelenetben hogyan viselkedik Ágika és hogyan Mariska, van-e elmozdulás a korábbiakhoz képest?

A budin

(A teljes filmben: 1:23:34–1:28:10)

1.  A konfliktus ebben a jelenetben – látszólag – idillé oldódik. Mi idilli, mi komikus és mi hamis ebben a jelenetben?
2.  Hasonlítsd össze a budin ülő őrnagy és Tót testtartását, (látszólagos) testmagasságát!
3.  Milyen mondatok hagyják el Tót száját, milyen eközben a metakommunikációja, az arckifejezése?
4.  Milyen megszólítás fejezi ki a Tót és az őrnagy között véglegesen megszilárdult erőviszonyokat? Miért egyszerre vicces és hátborzongató ez a megszólítás? 

• Vajon miért a kisregényt és nem a drámát választotta Fábri Zoltán filmadaptációja „nyersanyagának”, alapjának?
• Szerintetek a filmek a drámákhoz vagy a regényekhez hasonlítanak jobban? Melyik műfajjal (műnemmel) mutatnak több rokonságot? Miben? Hozzatok érveket, példákat!
• Mi maradna ki a filmből, ha annak alapját a dráma és nem a regény képezné?
• A regényben már az első fejezet elején kiderül, hogy Gyula elesett az orosz fronton, ez mind a drámában, mind a filmen jóval később derül ki. Mi ennek a változtatásnak a hatása, funkciója? Mit látunk, miközben postás Gyurinak a halálhírt felolvasó hangját halljuk? Hogyan kapcsolódnak a képek a hanghoz? A filmben mi előzi meg, és mi követi a halálhírre vonatkozó közlést? Milyen groteszk logikájú magyarázatot ad Gyuri a saját tettére?
• Mind a kisregényben, mind a drámában nagy szerepet játszik a nyelvi komikum, a nyelvi félreértés, félrehallás. Az őrnagy a regényben azt állítja, hogy Tót őt „bőrnagynak”, a drámában, hogy „szőrnagynak” nevezte, illetve mindkettőben, hogy azt mondta neki, hogy „Sózza be a nagymamája dupla cimpás fülét!”. Mindkét esetben Ágika is bizonygatja, hogy apja ilyesmit mondott, s ez nem is előzmények nélkül történt. Maga Tót is elbizonytalanodik lassacskán. A groteszk képtelenségnek nemcsak nyelvi megnyilvánulásai vannak, hanem például az is, hogy a drámában eleinte csak az őrnagy, azután Ágika is azt állítja, hogy Tót az asztal alatt beleharapott az őrnagy bokájába. Ezek helyett az eszközök helyett a film milyen eljárásokkal, cselekményelemekkel, látványokkal teremti meg az abszurd, illetve groteszk komikumot?
• Tarján Tamás irodalomtörténész a drámaváltozat kapcsán azt írja, hogy a cselekmény indítása során az „összkép teljes egészében realista, sőt túlhangsúlyozottan az. A részelemek viszont túlhangsúlyozottan irreálisak: groteszkbe fordulnak. A triviális (a lajt tulajdonosának előadása a pöcegödör tisztításról), az infantilis (az Őrnagy érkeztétől megszeppent szomszédok kisded mentegetődzése), a fatális (az Őrnagyé előtt az Elegáns őrnagy megtévesztő érkezése) viszi át például a reálisból a groteszkbe az egyes elemeket”. A film sem a triviális, sem a fatális elemet nem használja a groteszk összhatás megteremtésére, az infantilis elem is inkább csak Ágika viselkedésében érhető tetten. Akkor ezúttal a film indítására vonatkozóan kell megismételni a kérdést, hogy milyen eljárásokkal, cselekményelemekkel, látványokkal teremti meg az abszurd, illetve groteszk komikumot?

A kisregényben a budinak az őrnagy érkezése előtti szagtalanításáról ezt az építő párbeszédet olvashatjuk:  
–       Hát pumpáljak, vagy ne pumpáljak? – kérdezte Tót Lajostól a lajt tulajdonosa.
–       Az attól függ, hogy büdös van-e vagy nincs; én azonban már úgy megszoktam a szagot, hogy ezt a doktor úrnak kell eldöntenie – válaszolta Tót. A lajt tulajdonosa néhány mély lélegzetet vett, miközben csukva tartotta a szemét. Aztán így szólt: – Őszinte leszek. Jelenleg a Tót úr árnyékszékének a szaga kissé szúrós, de nem kellemetlen.
–       Ha szaga van, akkor pumpáljunk – mondta Tót.
– Gyulánk életéről van szó, kedves doktor úr. A lajt tulajdonosának jogi doktorátusa volt, de a buditisztítással kétszer annyit keresett, mintha az ügyvédi hivatást választotta volna. Töprengő arccal szaglászta a levegőt.
–       Nem könnyű okosnak lenni, kedves tűzoltóparancsnok úr. Tegyük föl, hogy belekezdek a szivattyúzásba. Mi történik? A massza megbolydul, és én hiába ürítem ki a gödröt, csak rontok a helyzeten, ahelyett hogy javítanék. Most viszont, amíg a massza nyugalomban van, a tetején levő száraz kéreg nagymértékben akadályozza a szagképződést.
–       Hát akkor mi a teendő, kedves doktor úr?
–       Nézetem szerint a két rossz közül a kisebbiket kell választani.

• Mi marad ebből a jelenetből, illetve a párbeszédből a filmben? Mi pótolja a jogot végzett lajtos ember körmönfont, szakszerű – s így a szituációval és a tevékenységgel komikus kontrasztban álló – okoskodását a filmben?

• Készítsetek képzeletbeli kedvcsináló filmelőzetest az Isten hozta, őrnagy úrhoz!
  a. Válasszatok ki három-négy (vagy több kisebb) részletet, amit egy 2–3 perces előzetesbe (trailerbe) beletennétek! (Jelöld meg a film hányadik percétől és másodpercétől, hányadik percéig és másodpercéig tartanak az adott részleteket!)
  b. Ha nem (csupán) a részlet hanganyagát vágnátok be az előzetesbe, akkor milyen reklámszöveg hangzana el a részletek alatt? Írjatok két-három figyelemfelkeltő mondatot!
• Alkossatok meg egy képzeletbeli párbeszédet Mariska és Ágika között, amelyben Mariska arra inti Ágikát, hogy az őrnaggyal szemben legyen visszafogottabb, ne kínálja föl magát.
• Írjatok rövid párbeszédet, melyben Tót a helyi elmegyógyintézet főorvosának, Cipriáni doktornak panaszkodik tüneteiről, kínjairól, a doktor pedig igyekszik megnyugtatni, meggyógyítani! A jelenetet adjátok elő, kisfilmet is készíthettek belőle. (Miután ezt a párbeszédet megírtátok, nézzétek meg a dráma második részének 3. képét. Hasonlítsátok össze megoldásotokat Örkényével!) 
• Írjatok meg egy olyan rövid monológot, amelyben Tót beolvas az őrnagynak! 
• Írjatok egy képzeletbeli párbeszédet, melyben a félnótás Gyurika postás és Tomaji plébános beszélgetnek – a gyónás keretében – a történtekről és Gyurika felelősségéről az őrnagy „eltűnése” után! A gyónás időpontja korábbra is tehető, amikor az őrnagy még Tótéknál vendégeskedik. (A jelenetet adjátok elő, kisfilmet is készíthettek belőle.)
• Írjatok egy jelenetet, amelyben egy csendőr kéri számon a történteket, a gyilkosságot Tóton! A jelenetben Mariska és Ágika is elmondja védőbeszédét! (Ágika véleménye védőbeszéd helyett vádbeszéd is lehet.) A jelenetet elő is adhatjátok, kisfilmben is megörökíthetitek. Ha filmet készítetek, írjátok meg annak forgatókönyvét is! Válassz szereplőket, helyszínt! Készíthettek esetleg 6 képből álló storyboardot, a képek alá vagy a szereplőhöz tartozó szövegbuborékba írjatok dialógusrészletet! Jelezzétek a képkivágásokat, a világítást, a kameramozgást, esetleg zenei hátteret, betéteket is!
• Írjátok meg egy tárgyalási jelenetsor szövegét, melyben az ügyész halálos ítéletet kér Tótra, a védőügyvéd és egy vagy két általatok választott tanú (pl. Tomaji plébános, Gyurika, Lőrincke vagy Sóskuti) is megszólal! A jelenetet elő is adhatjátok, kisfilmben is megörökíthetitek. Ha filmet készítetek, írjátok meg annak forgatókönyvét is! Válassz szereplőket, helyszínt! Készíthettek esetleg 6 képből álló storyboardot, a képek alá vagy a szereplőhöz tartozó szövegbuborékba írjatok dialógusrészletet! Jelezzétek a képkivágásokat, a világítást, a kameramozgást, esetleg zenei betéteket is!