A feladatsor bemutatása

A feladatsor tartalmaz csak részletelemző, valamint az egész film, illetve a film és a kisregény ismeretét feltételező feladatokat. Ezekből érdemes az aktuális tanári célkitűzéseknek megfelelően válogatni. Az egész feladatsor 5–6 tanóra alatt végezhető el; ebben az esetben javaslom a feladok ajánlott sorrendjéhez való igazodást. Ennyi idő alatt nem tud egy diák minden feladatot megoldani, ezért is érdemes felajánlani a választás, illetve a feladatmegosztás lehetőségét. A feladatok többsége nem köti meg, hogy milyen munkaformát (egyéni, páros, csoportos, egészosztályos) alkalmazzunk, de szerencsés minél több kiscsoportos megbeszélést beiktatni az aktív órai jelenlét és az elmélyült feladatvégzés érdekében.

1. Hallgasd meg figyelmesen a film három részletét anélkül, hogy a képsort néznéd hozzá! Gyűjtsd össze, hogy milyen hangokat, zörejeket hallasz! Milyen cselekvéssort, helyszínt, képi világot, hangulatot képzelsz a vászonra a hangkulissza alapján?

• 1. részlet, csak hang (A teljes filmben: 17:02–18:18)   
• 2. részlet, csak hang (A teljes filmben: 50:30–53:08) 
• 3. részlet, csak hang (A teljes filmben: 1:19:55–1:21:15)

2.  Miután megbeszéltétek a feltételezéseiteket, nézzétek meg a három részletet! Ezek alapján milyen történetre, milyen filmvilágra számítotok?  

1. részlet

(A teljes filmben: 17:02–18:18)

2. részlet

(A teljes filmben: 50:30–53:08) 

3. részlet

(A teljes filmben: 1:19:55–1:21:15)

3. Vegyétek szemügyre alaposan a következő három filmképet, és gyűjtsétek össze, hogy milyen színeket láttok az egyes képeken! Mely színek, milyen anyagminőségek határozzák meg a látottakat? Van-e kontraszt a kép színhatásában? A színárnyalatokat nem könnyű megnevezni, ezért próbáljátok a színeket más érzékterületekhez, érzelmekhez kötni, vagy valós tárgyakhoz hasonlítani! (Mészöly Miklós, a film alapjául szolgáló kisregény írója például négyszer is használja szövegében a „palaszürke” kifejezést. Akár ti is kitalálhattok ehhez hasonló összetett szóalakokat.)   

4. Vessétek össze a – mindhárom képen jelen levő Fiú – öltözékét, megjelenését! A külső jelek változása milyen belső változásról árulkodhat? Mit árul el aktuális lélekállapotairól a testtartása, arckifejezése, a többiekhez való viszonya? 

5. Írj a füzetedbe egy egyes szám első személyben fogalmazott mondatot, amely valamilyen hétköznapi cselekvéssort ragad meg. (Pl. Bementem a terembe, leraktam a táskám és ittam az ásványvizemből.) A párod segítségével a mobiltelefonotokkal forgassátok le ezt a mondatot! A felvétel után fogalmazzátok meg, hogy milyen technikákkal ragadtátok meg a személyes nézőpontot! Mi okozott nehézséget? Másként forgatnátok-e, ha E/3. személyű lenne a mondat?   

I. ELSŐDLEGES FILMNÉZŐI ÉLMÉNYEINK

1. Üljetek körbe, hogy jól lássátok egymást! Mindenki mutassa a kezén egytől-ötig, hogy mennyire ért egyet az alábbi állításokkal! (Az egyes az „egyáltalán nem”, az ötös a „teljes mértékben”.) Nézzetek körül, hogy lássátok egymás számokban kifejezett véleményét! Ha kíváncsi vagy a társad – tiédtől eltérő – ítéletének okaira, nyissátok ki a kérdést, és beszéljétek meg a befogadói tapasztalataitokat! ·        Vannak a filmnek olyan részei, amelyek élesen megmaradtak az emlékezetemben.

• Láttam már a Magasiskola képi világával rokonítható képzőművészeti, filmes alkotást.
• A film nézése közben a Fiú nézőpontjával azonosultam.
• Lilik azért készít festményeket, mert a művészi önkifejezésre neki is szüksége van.
• Lilik még inkább foglya a sólymoknak, mint azok neki.
• Nagyon tetszett a film.  

2. Fogalmazzatok meg ti is a filmmel kapcsolatos további állításokat!    

II.     TÉR-IDŐ

1. A magyar irodalomban a puszta végtelenjének képéhez hagyományosan a szabadságot társítjuk – gondoljunk csak Petőfi tájverseire. A film alapjául szolgáló kisregénynek (Mészöly Miklós Magasiskolájának) a telepet körülvevő pusztasága teljesen más képzetet kelt az olvasóban.

• Olvasd el az alábbi leírást, és – konkrét szövegrészekre hivatkozva – fogalmazd meg, hogy milyen jelentéskört rendel a pusztasághoz az író!  

„Furcsán összemosódnak az első napok benyomásai. Meg kell szokni az állandó szelet, az árnyéktalanságot; ha akarsz, kilométereket nyargalhatsz lóháton, mégsem érzed úgy, hogy megérkeztél valahová; a pusztai égbolt bezár, mint egy fényketrec; mintha billiówattos lámpa tűzne a szemedbe, folyton a nyomodban van, mindenütt megtalál; ennyi erővel cellában is ülhetnél, rács mögött, ott egy százas körte ugyanezt megteszi; ha legalább látnál valakit a közelben, aki hozzád csatlakozik, megszólít, akkor eltökélhetnéd, hogy néma maradsz – de sehol senki, sehol egy ember. Vallani fogsz.” (Mészöly Miklós: Magasiskola)

• Keress a filmből egy olyan részletet, képkockát, amelyen ugyanez az érzet jelenik meg! 

2. Az előző feladatban idézett bekezdéssel szinte szó szerint egyezik a néhány bekezdéssel lejjebb lévő szövegrész eleje.

„Furcsán összemosódnak ezek az első benyomások, nincs egymásutánjuk. Pedig pontos napirend szabályoz mindent, hajnaltól szürkületig, aztán másnap ugyanúgy.”  

• A kötött napirend ellenére mi lehet az oka az elbeszélő egybemosódás-érzetének?
• Mikor és mennyi idő alatt játszódik a film? Milyen filmbéli fogódzókat találsz az időviszonyok megállapításához?
• Milyen a Fiú viszonya az idővel? Hogyan jelzi ezt a film?  

III.     SZEREPLŐK ÉS KAPCSOLÓDÁSOK

A FIÚ

• Ki lehet a telepre érkező fiatalember? Honnan jön, mi lehet a foglalkozása?
• Gyűjtsétek össze a három legfontosabb személyiségjegyét, képességét!    

• Hogyan viszonyul Lilikhez? Változik-e ez a kapcsolódás a film során?
• Milyennek látja Terézt a film elején és a szökése előtt?
• Mi az oka annak, hogy a Fiú titokban szökik meg a telepről?
  
  
• A Fiú feljegyzései
  • Miért érkezett a telepre a Fiú? Milyen jegyzeteket készíthet első este? Írjátok meg a fiú képzeletbeli naplójának egy oldalát, vagy rögzítsétek írásban elalvás előtti gondolatait, belső monológját. A szöveg kezdődjön így: Azért jöttem ide…
  • Mit jegyezhetett fel a Fiú a szökés előtti utolsó este? Írjátok meg ezt a bejegyzést is! A szöveg kezdődjön így: Holnap hajnalban elmegyek innen.
    
    Olvassátok fel egymásnak az elkészült szövegeket, és vitassátok meg, hogy kiderül-e biztosan a filmből vagy a regényből a látogatás, illetve a szökés oka és célja?
    
    
• A Fiú további sorsa
  • Gyűjtsétek össze a táblára, hogy milyen lehetséges életútjai vannak a Fiúnak a telepről való távozás utáni egy évben! Reális lehetőségekről és szélsőséges alternatívákról is gondolkodhattok. Az egészcsoportos megbeszélés után alkossatok kiscsoportokat! Minden csoport válasszon egyet a táblán levő életlehetőségek közül, és dolgozza ki részletesen (helyszín, szereplők…). Végül mutassátok meg három állóképben (állóképsorozatban), hogy mi történt a Fiúval a telepről való távozás után! A legfontosabb pillanatban szólaltassátok meg a szereplőket! 

LILIK

• Rajzoljátok körbe a tenyereteket, és tekintsétek ezt Lilik tenyérlenyomatának! A körvonalon belülre gyűjtsétek össze azokat a tulajdonságokat, célokat, amelyeket Lilik magára érvényesnek tart. A körvonalon kívülre kerüljenek azok a karakterjegyek, amelyeket a Fiú gondol róla. Természetesen lehetnek egyező és eltérő elemek is a lapon.
• Készítsétek el Lilik képzeletbeli személyi lapját, amelyet azon az ügyosztályon tárolnak róla, ahová a madárlábakat szokták küldeni a telepről. A diktatúrák logikája szerint sok személyes adat és minősítő megjegyzés is szerepeljen az iraton!
• Miért kedvenc zsákmánymadaráról nevezte el magát Lilik, és miért nem egy ragadozóról? És miért nem szeretné, hogy a fiúnak megmaradjon az eredeti neve a telepre érkezése után?
• Milyen Lilik viszonya
  • Thaymurral, a perzsával
  • a sólymokkal
  • a solymászlegényekkel
  • a külvilág szereplőivel (az ebédszállító öreg paraszttal, a sofőrökkel a szomszéd gazdaságban)
  • Terézzel
  • a Fiúval
• Ha Lilik nem a solymásztelep vezetője lenne, milyen foglalkozást, tevékenységet tudnál elképzelni a személyiségéhez? Miért?
• Miért készít festményeket Lilik?
• Képzeld el, hogy egy évvel a Fiú szökése után Lilik találkozik a Fiúval egy solymászbemutatón. Hogyan zajlana a találkozás, mit mondanának egymásnak?
• Értékeld a Liliket alakító színész játékát! Milyen színészi eszközökkel alkotja meg a karaktert? Hatással volt rád a választott játékmód?

TERÉZ

• Üljetek körbe, és valaki vállalja, hogy Teréz szerepébe lép. A többiek kérdezgessék őt az életéről, nézeteiről, érzelmeiről, viszonyairól. A képzeletbeli találkozás Terézzel még a fiú megérkezése előtt, de már jóval a lány telepre költözése után történik.
• Listázzátok azokat a karakterjegyeket, célokat és vágyakat, amelyek az előző beszélgetés alapján jellemzik a lányt!
• Ha olvastátok a kisregényt is, észrevehettétek, hogy a filmbeli Teréz jelentősen eltér a könyvbelitől. Hasonlítsátok össze a két nőalakot! Gondoljátok végig, hogy miért tarthatta fontosnak a rendező ezt a jellemátalakítást?
• Milyen szobrokat készített Teréz, mielőtt a telepre érkezett? És milyen alakot gyúrna sárból a Fiú eltávozása után? Készítsd el gyurmából mindkettő kicsinyített mását, majd mutasd be a többieknek a szobrokat. Mit gondolsz, miért került Teréz a telepre? Történik-e benne belső változás a Fiú látogatásának hatására?

AZ EMBER–ÁLLAT VISZONY  

• Ismertek-e más olyan játékfilmet, amelyben az állatok önálló szereplőként vannak jelen? Mi lehet az oka annak, ha egy rendező az állatszereplőket az emberekkel azonos szintre helyezi?
• Ábrázoljátok a Magasiskola szereplőinek viszonyrendszerét egy olyan rajzon, amely színekkel, elrendezésével kifejezi a kisebb csoportok és egyének egymáshoz való viszonyát! A következő alakok jelenjenek meg a rajzotokon: Fiú, Lilik, Teréz, Zámbó, Ferge, Bazsó, Bartus, az öreg ebédhordó paraszt, a sofőrök a szomszéd gazdaságban, Huszein Darlach Thaymur, Bogarász, Viktória, Diljahán, Tamara, Dianna, zsákmánymadarak (ketrecben élők, szabadon levők), eleségállatok (fehéregér, nutria, vadászgörények), lovak
• Mit jelent a „függés és egymásrautaltság”
  • a sólyom–ember
  • az idomár–idomított–zsákmányállat–eleségállat viszonyban?
• Miért beszélnek annyit a solymásztelepen Diannáról? Mit állítanak róla, és vajon miért ennyire fontos a telep lakóinak?
• Milyen társadalmi szerkezetet modellezhet a telep világa? A rajzotok alapján próbáljátok megnevezni az egyes rétegeket, csoportokat!

IV.     RÉSZLETELEMZÉSEK

1. A sólyomidomítás jelenetének elemzése
Nézzétek meg a részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre! (Ha szükséges, a megbeszélés alatt nézzétek újra a részlet egyes képsorait!)

(A teljes filmben: 17:02–21:05)

• A filmrészlet három egységre bontható:
  • a rövid felkészülési szakaszra
  • az ún. szatunázásra (a vadászsólymok műcsalival, tollbábuval történő idomítása)
  • a labdázásra

A táblázat szempontjainak segítségével rendszerezd a részletekben alkalmazott filmnyelvi eszközöket! Nem baj, ha a saját szavaiddal és nem szakszerűen fogalmazod meg az észrevételeidet. (A képkivágások vizsgálatához javaslom az ITT található összefoglaló táblázat használatát)                                   

• Kinek a nézőpontjából látjuk ezt a gyakorlatozást?
• Milyen a sólyom–ember viszony ebben a jelenetben?
• Mihez (milyen foglalkozáshoz, tevékenységhez) tudnád hasonlítani a sólyomidomítást?
• Milyen hatással vannak a Fiúra a látottak?
• Milyen hatással vannak rád, a nézőre, a látottak? 

2.  A sólyom befogási kísérlete – jelenetelemzés 

(A teljes filmben: 47:02–53:12)

Az alábbi filmképek a befogási jelenetből valók, követik annak időrendjét. Nézd végig a képeket, és segítségükkel fogalmazd meg röviden, hogy milyen lelkiállapot-változás zajlik le a Fiúban a jelenet során! Gondold végig azt is, hogy milyen képi stíluseszközökkel fogalmazza meg mindezt a film!    

	A Fiú lelkiállapota, gondolatai	A belső történések kifejezésének vizuális eszközei

• A játékfilmekhez készített forgatókönyveknek két típusa van: az irodalmi és a technikai forgatókönyv. (Előbbi általában kifejtettebb, a szereplők érzéseit, a jelenetek hangulatát, a helyszíneket is leírja, utóbbi jóval tömörebb, a kameramozgások, beállítások részleteit is tartalmazza.) A Magasiskolához készült technikainak nevezett forgatókönyv inkább irodalmi karakterű; egy-két – gépmozgatásra vonatkozó – megjegyzésen kívül a szereplőben zajló érzelmeket és a megjeleníteni kívánt látványt, hangulatot rögzíti. Hasonlítsátok össze a forgatókönyv tervezetét a megvalósult anyaggal úgy, hogy két-három olyan részt jelöltök a szövegben, amely eltér a filmhez képest! Milyen megfontolások lehetnek a változtatás hátterében?  (A „gép” kifejezés a forgatókönyvben a kamerát jelenti.)  

[…] Azzal kivesz egy galambot a ketrecből és a fiú ronggyal becsavart kezébe helyezi. A Fiú szemszögéből látjuk Liliket, amint a zsákokat a vállára veti, furcsa innen alulról, amint toronymagasan a Fiú fölé emelkedik. A lovak farára ver [LILIK: Menjetek haza!] mire azok engedelmesen kitrappolnak a képből. Majd Lilik is eltűnik.
Furcsa csendélet: földbeszúrt nádszál, pilledt galambbal.
Háttér: a végtelen puszta.
A gép oldalt fordul (varió), előre kocsizik.
Lilik igen ügyesen az utolsó műveleteket végzi a saját rejtekhelyén. S a cselekmény ugyanazzal a csendélettel zárul, csak az ő galambja fehér.
A Fiú a kiüresedett eget nézi.
Sehol egy felhő, csak a vakító kissé sápadt kék szín.
Óvatosan, hogy az álcázó szénát meg ne rezzentse, rongybaburkolt kezére pillant, mely görcsösen fogja a fekete galambot. A galamb pilledten elbóbiskol, csőrét félig nyitva tartja, szemét nyugodtan lehunyja. A Fiú számol kínjában, suttogva sorolja a számjegyeket, amelyek monoton ritmusban peregnek.
A gép lassan az arcára kocsizik. Hirtelen abbahagyja, pupillája kitágul az erőlködéstől.
Semmi kétség: fent az égben fekete pont lebeg.
A Fiú csapkodtatni kezdi a galambot, amely fölriad, s mert a mozgástól kénytelen egyensúlyát őrizni, emelgeti szárnyát.
A fenti pont lejjebb ereszkedik, egyre táguló köröket ír le, majd villámgyorsan, mint a kő, függőleges pályán süvít lefelé egyenesen a Fiú arcának.
A Fiú bénultan néz farkasszemet a könyörtelenül közeledő látvánnyal. A merev nádszál mellett a galamb felágaskodik, s mereven előre nyújtja fejét. A következő pillanatban két kiterjesztett szárny borítja árnyékba.  A Fiú rongybaburkolt kezével villámgyorsan megmarkolja a topogó lábakat. A madár rémülten vijjog és fölszárnyal, a Fiú karját is magával rántja, szinte kiemeli a teknőből, fölül. Egy fiatal réti héját tart a markában, szeme sárgán mered rá. Meghunyászkodva ül a kezén, ijedtében teljesen mozdulatlan. A Fiú kitolja cserepes szájából a nádszálat, egy pillanatig zihálva szembenéz a madárral. Aztán feldobja a levegőbe. A héja pillanat alatt eltűnik. A fiúról csorog a veríték, rongybaburkolt kézfejével megpróbálja kitörölni a szemét maró izzadtságcseppeket. Lenéz a hasára, ahol élettelenül fekszik a galamb. Karjával a teknő két szélébe kapaszkodik, mert kiemelkedne, de zsibbadt karja lebicsaklik, és visszaesik. Lassan tekeri kezéről a rongyot, és mozgatni kezdi ujjait, hogy gémberedettségük felengedjen. Megfogja a galambot és kijjebb teszi a teknő mellé. Megpróbál kikúszni. Hosszas erőlködés után sikerül is. Fokról fokra tápászkodik fel, ahogyan végtagjai egyenként bekapcsolódnak a véráramkörbe. Inge kicsúszott a nadrágjából törölközőnek használja az alját, de megszédül és majdnem visszazuhan a földre. Botorkál néhány lépést, majd hirtelen ötlettel csuklózni kezd, leguggol, feláll, karját hátra-hátrahúzza, majd köröket ír le. Hirtelen ismét megszédül, hányinger fogja el, kezét hasára szorítja, összegörnyed. (…) Tenyerére támaszkodik, majd kínlódva huppan a tarlón. Körülnéz. Sehol egy árnyék, ahol fölfrissülhet. Lassan tápászkodik. S most a csendbe késpenge éllel vág bele egy távoli vonatfütty. A Fiú arra fordítja a fejét, de a horizont változatlan, összemosódott kontúrja nem ereszti ki a látványt. A Fiú lassan elindul a tanyaház felé, út közben megáll a teknő mellett, átpillant arra, ahol Lilik búvóhelyét sejti, és gyors, ideges mozdulatokkal bekaparja a galambot. Nekivág a tarlónak. Odébb egy szikes mélyedésben megmaradt pocsolyát talál.
Hasra vágja magát, s önfeledten iszik.
(Magasiskola: technikai forgatókönyv / Mészöly Miklós kisregényéből írta és rendezte Gaál István; dramaturg Karall Luca 4. Játékfilmstúdió, 1969, Budapest)  

• Olvassátok el a film alapjául szolgáló kisregény – ugyanezt a jelenetet leíró, a ragadozó madár megérkezéséig tartó – részletét. Miben tér el az irodalmi megfogalmazás a forgatókönyvétől és a filmétől? Hármas halmazábrában gyűjtsétek a meglátásaitokat!  

„A lódobogás egyre távolodik. Percegő hőség vesz körül, felemás nyugalom. A teknő, ez az álcázott zárkaleshely, pontosan fejtől lábig ér, fölöttem halott perspektíva: az ég áttetszővé hengerelt kék síkok emeletsora; nincs lezárva sehol, nincs görbülete sehol, árnyéktalan préri, halvány vonaljáték rajta a mozgás. Én vagyok az egyetlen szem ebben a pusztaságban, minden egyéb csak kiszolgáltatott üresség, és mégis pókhálószövedék: minden fönnakad benne, s minden kezdettől fogva benne van. Látszatönállóság a magány – az ég két mozdulatlan szemkarikámban kering. És sorba vonulnak el az üresség jelenései; mindegyik önfeledten cifrázza magát, mindegyik az egyéniségében tetszeleg, egy-egy villanásnyi időre álarcot ölt: most fecske, most pacsirta, most ölyv – és mégis kérlelhetetlenül ugyanazok, a kék síkok csillogása eggyé mossa őket. A két préri, a lenti és a fenti egybeolvad, a fekete-fehér galamb szabadon úszik valahol, és a mesés Dianna rongykesztyűs kezemben csapkod – mert így is lehetne, ez is ugyanaz…

Nézem a napot. Hány óra múlhatott el – négy? A galamb pilledten el-elbóbiskol, csőre nyitva félig – azt a csöpp vizet én is elfogadnám! Mert ez se könnyű, folyton kézben tartani csak, ez is áldozatot kíván. A csömör elviselhetetlenebb, mint a félelem. A galamb már nem fél. Ha nem nyomogatom a lábtövét, rögtön elvackolódik, és lehunyja a szemét; ha elengedném, talán el se repülne. Lassan kezdem elveszíteni a biztonságomat, a galamb nyugalma megbénít. Görcs feszeng bennem – önmagam ellen. Vajon Lilik érzett már ilyet? Mintha nagyítón nézném, minden részletre pontosan emlékszem. Tizenegy óra felé villámgyors árnyék suhan el fölöttem. Először a meglepettségtől, aztán már valami bosszantó engedelmességtől hajtva csapkodtatni kezdem a galambot.”
Mészöly Miklós: Magasiskola https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/MESZOLY/meszoly00263a/meszoly00311b/meszoly00311b.html

V.     AZ IRODALMI MŰ ÉS A FILM ÖSSZEHASONLÍTÁSA

• Milyen irodalmi mű alapján készült filmeket ismersz?
• Mit jelent, hogy egy adaptáció hűséges az eredetihez? Elég, ha a cselekményt követi nagyjából, vagy vannak a hűségnek más kritériumai is?
• Hűséges adaptációnak érzed-e a Magasiskola filmes változatát? A végleges válaszod előtt gondold át a következő szempontokat:
  • Van-e lényeges eltérés a cselekményvezetésben, a jellemrajzban, tér- és időkezelésben?
  • Milyen motívumok határozzák meg a regényt és melyek a filmet?
  • Megjelenik-e a filmben az egyes szám első személyű narráció, vagy ezt képtelenség a kamera objektív „tekintetén” keresztül megvalósítani?
  • A kisregény egyik szereplőjét, a testi valójában nem megjelenő, főnöki mivoltában mégis a telepi életet meghatározó „a nagy Beraneket” nem említik a filmben.  Kimarad-e a filmből ez a karakter, vagy áttételesen érezni a jelenlétét? Fogalmazz érveket, hivatkozz konkrét jelenetekre!
• Ha ki kéne választanod egy irodalmi művet (regényt, novellát, mesét, drámát vagy akár lírai alkotást), hogy filmet készíts belőle, mit választanál? Miért éppen azt? Mik a megfilmesíthetőség kritériumai?

VI.   A KÖZÖS ELEMZÉS UTÁN

1. Válassz egyet a következő (csoportos) feladatok közül! 

• Készítsetek rövid filmtervezetet, amelyben a Magasiskola viszonyait, működésmódjait írjátok át úgy, hogy csak a környezet változik: solymásztelep helyett egy középiskola a helyszín.
• Készítsetek a film képeiből és a regény mondataiból montázst egy képszerkesztő programmal! A montázs ne esetleges képhalmaz legyen, hanem tükrözze a befogadói élményeteket!
• Alakuljatok filmes influencerré, és készítsetek egy kb. 5 perces videót, amelyben a saját korosztályotoknak mutatjátok be a Magasiskolát! (A filmen többen is szerepelhettek, de másként is leoszthatjátok a filmkészítő feladatokat.)