Csók, anyu – Tanári segédanyag

 

Ajánlott korosztály: 11–12. évfolyam

Tantárgyi kapcsolatok: etika, mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma és színház, történelem, vizuális kultúra, hon- és népismeret

A teljes film elérhető a Diákhálóhoz csatlakozó oktatási intézmények és eduID-vel rendelkező pedagógusok számára:                     

 

I. AJÁNLÁS A FILM FELDOLGOZÁSÁHOZ

A filmet részben az erotikus jelenetek, illetve a felnőtt érzelmi élet kérdései, részben pedig a szocializmus időszakára vonatkozó szükséges ismeretek miatt végzős középiskolás diákoknak ajánljuk. A tanulók a film feldolgozása révén elsősorban társadalomismereti, lélektani és történelmi ismereteket sajátíthatnak el, valamint morális kérdéseket vitathatnak meg. Másodsorban filmesztétikai tudásukat is bővíthetik, továbbá médiaismereti fogalmakkal is megismerkedhetnek. A feldolgozás metodikája: az egyes szereplők megértésén keresztül haladunk a viszonyaik és morális problémáik feltérképezése felé. Ez utóbbihoz a film tárgyi szimbolikájának vizsgálata révén kerülünk közelebb, majd a késő Kádár-kori „lazuló szocializmus” társadalmáról is képet kaphatunk. Ez utóbbi érdekessége, hogy megközelíthető a filmbéli termékelhelyezések felől is, melynek révén korunk reklámjogi kérdéseit is körbejárhatjuk.

II. FELADAT

Kis létszámú csoportmunka mozaikmódszerrel: megismerjük a szereplők tulajdonságait, jellemvonásait, morális és érzelmi problémáit. A csoportok prezentálják egymásnak az egyes szereplők jellemzéseit, majd közösen beszélgetünk a viszonyaikról. E közös megbeszélés során segítő kérdéseinkkel terelhetjük a tanulókat lentebb felvázolt tárgykörök átbeszélésében. 

Mindenki véletlenszerűen húz egy cetlit, melyen az egyik főszereplő neve található:  
GÉZA, JOLI, MARCSI, PETI, DOKI  

A tanulók kezdjék el kiabálni a saját cetlijükön lévő filmbéli nevet, így keressék meg csoporttársaikat! Az így kialakult csoportok kinyomtatva az alábbi kérdéseket kapják, melyekre – megbeszélés után – írásban, vázlatosan válaszoljanak:

  • A szereplőtök mit csinál legtöbbször? És mi az, amit nem csinál?
  • Mik a jó, és mik az erkölcsileg rossz vagy csak sikerületlen cselekedetei? Milyen rossz döntéseket hoz és milyen jókat?
  • Mi az ő legnagyobb problémája? Megoldódik a filmben? Ha igen, miért nem?
  • Melyik a szereplőtöket legjobban bemutató mondata? Van-e, amit ismétel? Van-e az ő családi problémáját legjobban kifejező mondat? Írjátok fel! Ha nem emlékeztek pontosan, vagy több ilyet is tudtok, alkossatok belőlük egy erős, tömör mondatot!
  • Melyik a szereplőtöket legjobban szimbolizáló lakásbéli tárgy? Melyikkel kerül legtöbbször kapcsolatba? Melyik tárgy mutatja meg leginkább az adott szereplő gondjait, drámáját? Miért? Skicceljétek le a tárgyat szereplőtök neve mellé!  

Miután ezzel elkészültek a csoportok, prezentálják a többieknek a szereplőről alkotott jellemzésüket.

 III. LÉLEKRAJZ – PSZICHOLÓGIA ÉS ETIKA

Ha a tanulók esetleg szűkszavú és kevéssé mélyelemző leírást adnak szereplőjükről, az alábbi kérdésekkel segíthetjük őket. Ezek lényege, hogy az egyes szereplők másokhoz való viszonyát firtatják. Így kezdhetünk el az egyes karakterek után családi rendszerben gondolkodni, egy közösség problémáit és egy közösség megoldásait vizsgálni.   

  • Mit érezhet Peti? Miért nem jár iskolába? (A filmben nem mondja meg egyértelműen!)
  • Min megy keresztül Marcsi? Hányféle érzelem dúl benne?
  • Marcsi miért pofozza fel Petit, és Peti miért rúg bele a kutyába?

(A teljes filmben 56:48–58:45)

  • Mire vágyik Géza? Milyen érzéseket táplál felesége iránt? Honnan tudjuk?
  • Miben különböznek Joli és a Doki érzelmei? Mire vágynak és mit akarnak?
  • Mi a család problémája? Milyen megoldási lehetőségeik volnának, és milyen megoldást választanak?

IV. ÉLET A TÁRGYAKON KERESZTÜL

Kalmárék életszínvonalát jól mutatják használati tárgyaik, háztartási gépeik. A tojásfőző, a hordozható elektromos borotva stb. arra utalnak, hogy jól megy soruk. (Ma ez talán már nem magától értetődő a tanulóknak, ezért érdemes kihangsúlyoznunk, hogy a nyolcvanas években ez nem volt általános.) Ugyanakkor a vakolatlan, befejezetlen ház és betonozatlan udvar az életmódjukra is utal: vagy nincs idejük, mert futnak a pénzük után, vagy elfogyott rá a pénzük, ezért futnak a pénzük után... Vajon melyik? Vagy melyik inkább? Mik ennek az életvitelnek, életritmusnak, munkafelfogásnak a következményei a filmben? A „Kalmár” beszélő név – vajon mire utalhat?

Kalmáréknak nem pusztán a tárgyakkal van kapcsolatuk, hanem a tárgyak révén, a tárgyak használatán keresztül kerülnek egymással kapcsolatba.

A prezentációkat követő közös megbeszéléshez használható, terelgető kérdések:   

  • Szedjük össze: milyen tárgyak kapnak szerepet a történetben!
  • Hogyan lép kapcsolatba ember–tárgy–ember?        

Példák:

Közvetítettség–segítség:

  • tojásfőző: az anya bekészíti a tojást, más megfőzi, megint más megeszi
  • felcetlizett lábosok
  • a rádiót egymás számára kapcsolják át és időzítik az ébresztéshez  

Kommunikáció:

  • telefonon érintkeznek
  • üzenőfalra írnak  

Történetalakító tárgyak:

  • fülbevaló
  • gyógyszer
  • konyak  

Információszerző, -hordozó:

  • a használati tárgyak között kivételes szerep jut a periszkóprendszernek 
  • fülbevaló  

Szimbolikus használat/szerep:

  • csőtörés a kőlépcső aljában
  • a szomszéd befalazott terasza
  • betonömlés
  • telefon-mesemondó szolgálat
  • riasztóberendezés
  • a kutya tákolt maskarája  

Természetesen bővíthető a lista, illetve némely tárgyak több kategóriába is tartozhatnak (pl. a fülbevaló szimbolikus és a szereplők számára információhordozó is stb.). Ebből az is látszik, hogy a jól megírt forgatókönyvben a különféle jelentésrétegek egymásra rakódnak.  

További érdekesség, hogy a konyhában és a nappaliban is rengeteg tárgy szerepet kap egy-egy jelenetben, ennek révén nagyon pontosan „belakjuk a teret”: a néző tudja, hogy néz ki a film egyedüli helyszínélül szolgáló ház és porta. Bensőségessé válik a kulissza, ez is hozzájárul ahhoz, hogy úgy érezzük, jelen vagyunk a szereplőkkel együtt. További érdekesség, hogy a tárgyak formanyelvi szinten is szerepet kapnak, erről alább szólunk még.

V. TÁRSADALOMRAJZ

  • Kik építkeznek a város szélén?

A (fél-)jómódú Kalmárék, és az alacsony szocioökonomiai státuszú, alkoholbeteg, bántalmazó szomszédok, kecskét Trabantban szállító utcabéli lakos, fiatal orvos, idős író stb. – Vagyis a társadalom széles spektruma. A parlagfű által felvert ugarra újgazdagok és a belvárosi nyomortanyákról kiszorulók is egyaránt építkeznek. A vakolatlan, újépítésű házak a kevésnek számító, de sok család elindulását lehetővé tevő „szocpol” szimbóluma is.  

  • Végeérhetetlen építkezések – tényleg: miért vakolatlan a ház?

A befalazott terasz a szomszédban, kiömlő beton Kalmárék udvarán, felbugyogó víz a lépcsőnél mind-mind a szedett-vedett életmódot, másfelől az (akkori, lakossági célú) építőipari munkamorált is kiválóan megjeleníti.

VI. FORMANYELV

  • Mit jelképez a filmben a periszkóprendszer?  

A kukucskálás mint a film /filmfelvevő/ kamera önreflexiója, ön-metaforája. E kukucskáló látvány nem csak Peti periszkópjának és tükreinek torzított képe (látványtrükkje) révén jön létre. Ha alaposan megfigyeljük, sok drámai vagy érzelmileg felhangolt jelenetet valamin keresztül látunk, valami a kamera előterében van. Például vágott virág Géza és a szerető enyelgésekor (Részlet itt, a teljes filmben: 21:04–25:43), szobanövények számos jelenetben a látvány előteréül szolgálnak, a reluxa is így funkcionál Marcsi telefonbeszélgetéses jelenetének (Részlet itt, a teljes filmben: 29:50–33:16) közepén (ahol is a telefonhívások közé ékelődik be a deprivált szomszédok dulakodó veszekedése, amitől nagyon nyomasztóvá válik Mari többi telefonálása), és a drámai erőt fokozza, hogy Marit az önbegyógyszerezés előtti percekben a függönyön és az akváriumon keresztül látjuk (Részlet itt, a teljes filmben: 1:05:04–1:08:58). Joli barátnőjével-szomszédjukkal való telefonbeszélgetéskor is az ablakon át rálátunk a hölgyre (Részlet itt, a teljes filmben:1:26:33–1:27:23). Azt gondolhatnánk, hogy a közénk és a szereplők közé ékelődő tárgyak távolságot teremtenek köztünk és történések között, de éppen ellenkezőleg. Ott érezzük magunkat a lakásban, részei vagyunk a családi életnek. A stáblista előtti másodpercek – mikor Peti meglát a távcsövén egy szomszédban távcsövező gyereket – nem pusztán a film önreflexiója, hanem utalás arra, hogy más családok is vannak hasonló helyzetben, akár mi, nézők is, és nem csak mi kukkolunk, hanem mi is kukkolva vagyunk.

VII. TERMÉK- ÉS MÁRKAMEGJELENÍTÉS MINT (IMPLICIT) RENDSZERKRITIKA ÉS KORRAJZ

  • Szedjük össze hányféle márka jelenik meg a filmben!  (OTP-Penta Tours, Coca Cola, Pepsi, Gold Fassl, Seguin, Margaréta, Fidelity, Milka stb.)
  • Mi ezeknek a szerepe?
  • Mi lehet a szerepük a reklámon túl?  

Korrajz  

Ezek azért tekinthetők korrajznak, ugyanis többségük nyugati termék, melyekhez mondjuk egy évtizeddel korábban nem, vagy nagyon nehezen lehetett hozzájutni. Ez már a szocialista tervgazdaság és a nyugati, szabadversenyes kapitalizmus és fogyasztói társadalom találkozása, egyfajta átmeneti világ.      

Rendszerkritika

Ironikus politikai kritika például a riasztópróba zseniális jelente. „Ez már a huszonegyedik század, Csépai elvtárs!” vagy: „Ez világszínvonal. Persze muszáj is, ha nem akarunk lemaradni az amcsiktól. Meg a szovjetektől is, persze.” – ezen mondatok, főképp az utóbbi, ironikus kifigurázása a versennyel és változó világgal szemben nem ellenálló szocialista gazdaságnak, és az ún. „vörös farok”-nak is.

(A teljes filmben: 39:08–43:00)

Más apróságok is ezt a karikaturisztikus bírálatot szolgálják, pl. „Géza-mama” kubai narancsot hoz – Kuba szintén kommunista ország: rejtett, finom poén, mely csak átgondolás után adja magát, hogy narancs már van itthon (nem a Fideszre utal, hanem az akkori politikai berendezkedésre).  

A riasztópróba jelenetében lévő, dobozos sörrel való koccintás tartalmaz egy nagyon agyafúrt, nehezen észrevehető geget is, mely továbbvezet minket a következő témára. Géza kézzel törli le Dorka kutya hátáról a kutyagumit (Részlet itt, a teljes filmben: 40:34–41:13), majd ezzel a kézzel koccintanak, nagyon közel állva egymáshoz, és Csépai az első korty után a sört szagolgatja, aztán káromkodik egyet. Ebben a pillanatban Géza is megszagolja a kezét, innen tudhatjuk, hogy Csépai azt hiszi, szarszagú a sör. Ez magának a termékmegjelenítő reklámnak is egy bújtatott, duplafenekű kritikája.  

Mit jelent a termékmegjelenítés ma?  

Érdemes a termékmegjelenítés fogalmát a médiafogyasztási tudatosság növelése érdekében is megismerni, feldolgozni (megérteni a fizetett reklám, a termékelhelyezés, szponzorált tartalom stb. különbségeit). Ehhez rövidebb és hosszabb ismertetőket is használhatunk. Ezek az ismertetők érdekes módon nem beszélnek a fiatalok által fogyasztott influenszerek tartalmairól. Pedig a gyerekek/tanulók százezrei nem néznek már kereskedelmi tévét. Az influenszerek reklámtevékenységei nagyon érdekesek, ugyanis szürke zónában mozognak. A jog persze ezeket is igyekszik lekövetni, szabályozni.  Ezekről is érdemes tájékozódni, a témában a gyerekeknek további kutatásokat végezni az általuk követett Youtuberek, TikTokerek stb. tartalmai terén. A dolog azért is szolgálhat izgalmas tanulsággal, mert némely videós egyáltalán nem rejti véka alá például a szponzorációt, sőt büszkén mesél üzleti együttműködéseiről, és arról is beszámol, hogy a mai tizenéveseket nem zavarják az ilyesmik, inkább az idősebbeket taszítják a műsorba csomagolt reklámok. Vajon a diákjaink hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez? Vicces lehet esetleg retrónak számító régi tévéreklámokat is nézni, beszélni arról, miben más a ma viccesnek számító reklámok humora.

VIII. AZ ÖNGYILKOSSÁG MINT SEGÉLYKIÁLTÁS, A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÚTJAI A MAI MAGYARORSZÁGON

Marcsi megoldása húsbavágó probléma a mai napig, ezért fontos erről is beszélnünk. Mit jelentenek a szuicid gondolatok, mik jelezhetik előre az öngyilkosságot, hogyan kell figyelnünk egymásra, a másik által küldött jelekre, hogyan tudunk segíteni stb.? Nagyon fontos megismertetni a diákokat a különféle lelki krízisek esetén elérhető szakszerű segítségnyújtás lehetőségeivel. Tanárnak és diáknak egyaránt.

Például:

Léteznek ezen témák feldolgozását segítő speciális gyakorlatok, élménypedagógiai játékok is:

Letölthető anyagok:

Kapcsolódó cikkek: