Ajánlott korosztály: 9–12. évfolyam
Tantárgyi kapcsolatok: vizuális kultúra, digitális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret
Kulcsfogalmak: nézőpont; kameraállás; látószög, gyújtótávolság: nagylátószögű, normál és teleobjektív; kontraszthatások; vágás, montázs; képkivágás, plánok; aranymetszés, arányrend; kompozíció: szimmetrikus és aszimmetrikus, zárt és nyitott kompozíció, térmélység; mélységélesség; előtér és háttér; vertikális és horizontális tagolás; képelemek; beállítás; fekete-fehér film, árnyalatterjedelem; képi kifejezőeszközök; ritmus; mozgás- és mozdulattanulmány, mimika; érzelmek; filmzene, dialógus.
FOTÓS-VIDEÓS GYAKORLATOK A FILM FELDOLGOZÁSÁHOZ
1. A film elején, a főcímet követően mintegy 60 másodpercen keresztül a képzőművészet történetéből kiemelt nőalakok érkeznek egymás után. Szinte megelőlegezik a főszereplő gesztusait, arcjátékának rezdüléseit. Hogy lehetséges ez?
Válassz a festményekből, grafikákból egyet-egyet és keress magad mellé társalkotót! Felváltva legyetek egymás modelljei, találjátok ki közösen a fotózás helyszíneit, a fényeket, a kellékeket! A beállítások „rímeljenek” a kiválasztott művek kompozíciójára, idézzék meg a választott festményen ábrázolt nők gesztusát, fejtartását, mimikáját. Készítsetek „hangulat-képpárokat”, vidám és szomorú, kiegyensúlyozott és nyugtalan, kíváncsi és közönyös, bátor és félénk jelzőkkel játszva.
Az utómunkálatok során alakítsátok fotóitokat fekete-fehérré, hogy a színeknek egyáltalán ne legyen érzelem közvetítő szerepe. Kifejezőeszközként formákat, fényt, élességet, életlenséget, fekete-fehér árnyalatterjedelmet s mindezek arányos egymás mellé rendezését, azaz komponálását használhatjátok.
2. Tükörjáték – Játsszatok kamera előtt, fényképezés közben tükörjátékot!
- Tükrözzétek egymás arcjátékát!
- Készítsetek arckifejezés–mimika tanulmányt! Tervezzétek meg a fotósorozatot a film szereplője által közvetített érzelmekre építve!
- Nézzetek utána interneten, hányféle alapérzelem elkülönítésére vagyunk képesek!
- Mit tapasztaltok magatokon, egymáson a fényképezés folyamata alatt? Hogyan változik hangulatotok, hogyan tudtok egyik arckifejezésről a másikra váltani?
- Vessétek össze tapasztalataitokat! Eljátszható-e olyan érzelem, melyet még nem éltetek át?
- Kit tartotok jó színésznek, kit nem, miért?
- Hogyan segít az érzelmek közvetítésében a képi kompozíció, a képkivágás, a látószög, a megvilágítás?
- Ismerjétek meg az általatok használt képrögzítő eszköz optikáját, annak fényerejét, gyújtótávolságát is fotózás közben!
- Mikor léptek közelebb a modelletekhez, mikor zoomoltok?
- Hogyan változik az élesség terjedelme?
- Nézzétek vissza fotóitokat és vizsgáljátok képeitek részleteit is!
- Értékeljétek közösen munkátokat!
3. Tükröződés – ÉN
- Figyeld önmagad tükröződő mozdulatait kirakatok, irodaházak, ajtók, ablakok üvegfelületein!
- Készíts legalább 8–10 képből álló fotósorozatot mobiltelefonnal, fényképezőgéppel!
- Szerkeszd át néhány munkádat újravágással, színek, árnyalatok korrigálásával!
- Játssz a kompozícióval, legyenek szimmetrikus és erősen aszimmetrikus képeid, legyenek fekvő és álló fotóid, vagy akár négyzetes vagy panoráma formátumúak! Figyeld meg, milyen fényviszonyok szükségesek ahhoz, hogy az üvegfelületen tükröződhess!
- Emlékezz vissza azokra a jelenetekre, ahol Esztergályos Cecília – a Te főszereplője – a város épületeinek üvegfelületeiben tükröződő önmagával „játszik”! Mikor és mennyit mutat a szituációkból a kamera? Mennyire megtervezettek, mennyire véletlenszerűek ezek a beállítások?
- Összegezd tapasztalataidat!
4. Mozgásábrázolás, időérzékelés
- Gondolkodj a film első dialógusán, kezdeményezz vitát valakivel a mozgásábrázolás lehetőségeiről, az idő érzékeléséről!
– Rajzolj le!
– Nem lehet.
– Miért?
– Mert nem vagyok festő. Nekem minden mozog. Ez a lényege.
– Hogy érted ezt?
– Hát, ahogy felemeled a kezed, aztán leengeded. Lépsz, megállsz és újra indulsz.
Az egész együtt: mozgás.
- Keress képzőművészeti, fotóművészeti példákat a mozgás és idő megjelenítés kérdéseiről!
- Kutass a mozgókép megszületésének körülményeiről! Izgalmas példákat találsz látvány és mozgás témakörben ezen az oldalon.
5. Mozgástanulmány
Készíts néhány másodperces mozgástanulmányt mobiltelefonod mozgókép/videó és videószerkesztő alkalmazásával! Fontos, hogy egy kiválasztott szereplőd legyen, hogy mindvégig egyetlen figura mozgását kövesd.
Felveheted ugyanazt a mozgássort ugyanazon a helyszínen, de különböző látószögeket alkalmazva vagy különböző városi tereken ugyanabból a nézőpontból. Filmezd ugyanazt a mozgássort rögzített, fix kameraállásból és előre begyakorolt, megtervezett kameramozgással is. Szerkeszd meg videófelvételeidet, összefűzve a különböző gépállásból fényképezett mozgás-, mozdulatsorokat! (az általad ismert videószerkesztő programok kínálatának bővítésére ajánlott, ingyenes videószerkesztő programot letöltheted, kipróbálhatod innen)
Válassz a következő témákból, melyekhez inspirációt a filmből kifotózott képsorokból meríthetsz:
- Zebrán áthaladó ember
- Lépcsőn leszaladó személy
- Figura forgásban, visszatekintő, megforduló lány (vagy fiú)
6. GIF készítés
Tervezz rövid videóanyagaidból végteleníthető lejátszású GIF-et is! (ezen az oldalon egyszerűen tudsz videót GIF-fé alakítani https://ezgif.com/video-to-gif
Gyakorolhatod az állóképekből GIF-animáció készítést Szabó István Te című filmjéből kifotózott filmkockákkal is. Innen letöltheted az egyik lépcsős jelenet és „az újságot kinyitó” beállítás filmképeit. A gifeket GIMP-2.10-es ingyenes képszerkesztővel készítettem. Az alábbi képernyőfotókon láthatod a létrehozás fázisait:
1. A GIMP 2.10 képszerkesztő program nyitó felületén kattints a fájlra, majd a legördülő menüből válaszd a “megnyitás rétegként” lehetőséget. | 2. A felugró ablakban keresd meg a mappáid között azt, amelyikbe letöltötted a “lépcsős” filmképeket. Kiválasztás után a megnyitás következik. |
3. Ha nem látod a rétegként megnyitott fotókat, menj fel a menüsorba az “ablakokhoz” és kattints a “rétegekre”. A GIF-hez a program a “szűrőknél” található “animáció” eszközzel készíti elő a képeket, így ide kell kattintanod. Az optimalizálás nélküli verziót válaszd (később kísérletezhetsz a többi lehetőséggel is). | 4. Miután megvártad, hogy a program végrehajtsa az előző feladatát (képek optimalizálás nélkül animációként), ismét a fájlra kattintasz, az “exportálás másként” lehetőségre. |
5. Válaszd ki a GIF formátumot, ne feledkezz meg a fenti sorba beírni ékezetek és sorköz nélkül az elnevezést, ellenőrizve azt is, melyik mappába kerül az új fájl. Végül lent, az “exportálás” kattintás következik; | 6. A megnyíló ablakban ellenőrizd a beállításokat: animációként, végtelenített lejátszással, 100 ms képváltás idővel történjen az exportálás. Mielőtt becsukod a programot, nézd meg az elmentett animációt, esetleg korrigálj, változtass kedved szerint! |
7. Tervezz videót a lenti filmképből kiindulva!
Filmed bármely szakaszában megidézhető ez a képkivágás, ez a kéztartás, de mozdulattá kell válnia. Olyan mozdulatsort találj ki, ami ismétlődhet folytonosan, tehát a film eleje és vége összekapcsolható. Ha még nehezebb feladatra vállalkozol, próbáld vágás nélkül elkészíteni a videódat, egyetlen beállítással tervezve! Érdemes előzetesen kitalálni a kiinduló és záróképet, lepróbálva a kameramozgást is. Ha storyboardot, egyszerű vázlatot is rajzolsz hozzá, növeled az esélyét felvételed sikerének. Emlékezz vissza, mi a szerepe Szabó Isván filmjében a kezeknek, kézmozdulatoknak. Milyen filmes formanyelvi eszközökkel hangsúlyoz? Gondolj a kameramozgásra, plánok, különböző képkivágatok alkalmazására!
Letölthető anyag:
Online játékok: