FILMRE HANGOLVA

„Régi, bécsi, agyonjátszott, kilométer-hosszú Hammerklavier állt a vászon alatt, azt verte Kanina kisasszony, a zongorista” – emlékezik vissza gyermekkora varázslatos keszthelyi mozijára a festő Bernáth Aurél. A kisasszony a színpompás memoár szerint  „a szív hevültebb állapotát”, az érzelmeket és az érzelgősséget, a tájfestést, a kalandot és az izgalmat érzékeltette, mert „a mozi közönsége nem bírta némán a néma filmet.” A 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton fókuszában a zene és a film kapcsolata áll. A film, igazi összművészeti alkotás lévén, felhasználja az irodalom, a színház, a cirkusz, a fotográfia és számos más művészeti ág hatáselemeit, de talán egyetlen más művészettel sincs annyira szoros kapcsolatban, mint a zenével. Mert zene nélkül – nem számítva néhány rendezőóriás remekműveit – a film szinte elképzelhetetelen. Már a némafilmek sem voltak némák, a nézők érzelmei nem néma filmjelenetek, hanem zongoristák és zenekarok által játszott dallamok hatására alakultak ki: a kép és a zene kezdettől együtt adta ki a filmélményt. Válogatásunkban olyan filmeket mutatunk be a filmtörténet kezdetétől az 1980-as évekig, melyekben a zene hangsúlyos szerepet játszik – legyen az egy népszerű dallam, komolyzenei idézet, musical, jazz-szóló, némafilmhez írt kivételesen hatásos kísérőzene, elénekelt sláger vagy éppen a film elejétől végéig szóló muzsika.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem