A Sárga liliom című film 1914-es képes ismertetője

2020.03.12.
A budapesti Rákóczi úti Fővárosi Nagymozgóban 106 évvel ezelőtt, 1914. március 12-én mutatták be a Sárga liliom-ot,  a "Pathé második magyar műfilmjét" – melyben Kertész Mihály is szerepelt.

A Bíró Lajos színművéből készült alkotás magyar-francia koprodukcióban készült, társrendezői: Felix Vanyl és Beöthy László.

A fokozódó amerikai konkurrencia miatt a Pathé Frères ekkoriban Közép-Kelet-Európa felé próbált terjeszkedni, nem csak a forgalmazás, de a filmgyártás területén is. A Pathé közreműködésével készült első magyar film a Csepreghy Ferenc népszínművéből, Kolozsváron készült Sárga csikó volt, melyet Vak ember titka címen – szintén a Pathé közreműködésével – külföldön is nagy sikerrel forgalmaztak. Így jutott el még Japánba is.

A második Pathé-film, a Sárga liliom már Budapesten készült, a Beöthy László vezette Magyar Színház társulatának rangos színészgárdájával együttműködésben. A főbb szerepeket Törzs Jenő, Beöthy László, Vándory Gusztáv, Nagy Teréz és Rónay Alice alakította. A film számunkra egyik legnagyobb különlegessége manapság azonban mégiscsak az, hogy az akkor 28 éves Kertész Mihály is szerepelt benne – akinek színészi kvalitásairól a Színházi Élet is megemlékezett.

A filmet Budapesten, illetve a lakodalmi jelenetet Mezőkövesden forgatták.

1928-ban Hollywoodban Korda Sándor szintén megfilmesítette a darabot.

A Sárga liliom (1914) ismertető füzete:

A film mezőkövesdi felvételéről a Mozi-Világ is tudósított (1913/45):

A film adatlapja a Filmkeresőn

Cikkek, visszaemlékezések a filmről:

"A Sárga liliomot bizonyosan nagy örömmel fogadják a moziban is, pláne, hogy Vanyl Félixnek, a Pathé Frères nagyszerű rendezőjének segítségével a Magyar Színház példaszerű ensembleja épp oly jó a filmen, mint a színpadon volt. Nagyon sokban köszönhető ez Beöthy Lászlónak is, aki valósággal lázas lelkesedéssel tett-vett és rendezkedett minden felvételnél. Az ő tanácsainak tudható be főkép, hogy a darab az író intencióihoz teljesen híven jelenik meg a vásznon is. Nehéz dolog ez, mert mindenütt kellett arra is vigyázni, hogy a darab minden izgalma megmaradjon a moziban is, s a mondani valók épp úgy elmondódjanak a néma színpadon, mint a színházban. Minden sikerült. A darabot a napokban mutatták be a Pathé Frères kis és intim bemutató termében a szereplő színészek előtt Törzs, Z. Molnár, Báthory Giza, Sebestyén. Kertész, Huszár és a darab többi szereplői meggyőződhettek a maguk moziszínészeti kvalitásairól. Hogy ezek a kvalitások milyenek? Elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy a magyar színészek igen erős versenytársai lennének a külföldieknek a filmen is. Most először játszottak a Sárga liliom szereplői a filmen, de tehetségesebbek és eredetibbek a legtöbb kontinensi gyár színészeinél, sőt vannak olyan üdék és finomak is, mint az amerikai moziszínészek."

(Színházi Élet 1914/6)

"Első filmszereplésem ideje nem a közbeneső évek száma, hanem súlyossága miatt tűnik fel előttem nagyon távolinak. Pedig csak 1913 őszén volt, hogy Pathé Frères Kolozsvárról visszatérő rendezője, Félix Vanill a Magyar Színház tagjainak közreműködésével felvette Bíró Lajos nagysikerű színművét: a Sárga liliomot. Az öreg nagyherceg ordonánc-tisztjét játszottam benne s a film zárójelmezéért Mezőkövesdre való kirándulásunk s a színházjelenetben elhelyezett, tükrök segítségével eszközölt trükkfelvétel még ma is élénken él emlékezetemben. A filmen való szereplésem az újság ingerén kívül inkább mutatvány jellegével bírt reám nézve. S a legújszerűbb benyomásom a film lepergetésénél az volt, amint egy fejedelmi lakosztályon keresztül bejönni s még inkább mikor eltűnni láttam magamat. Azóta sokat dolgozván filmen rájöttem, hogy a felvevő gép előtt való alakítás jóval több fizikai megerőltetéssel jár, mint a színpadi, az idegeket is jobban megviseli, de úgy megszerettem, hogy ma már alig tudnék a színpad és a film között választani."

(Vándory Gusztáv, Képes Mozivilág, 1919/3. 1919. március 23.)